Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - Nagy György: A Körösök szabályozásának története

terjedni az öntözőgazdálkodás, de 1934-ig még az 1000 kat. h-t sem érte el. A békésszentandrási duzzasztómű üzembehelyezése 25 000 kat. h. öntözését tette lehetővé, de ez is csak a felszabadulás után realizálódott annyira, hogy a duzzasztóművek által tárolt víztömeg hamarosan kevésnek bizonyult, s a Tiszából kellett a keleti főcsatornán át vízpótlásról gondoskodni. Ma már mintegy 70 000 kat. h. a Körösvölgyben öntözött terület. Már Széchenyi hangoztatta a belvízi hajózás szükségességét. El is készültek a Körösök hajózhatóvá tételének tervei, azonban mire az első vízlépcső, duzzasztómű és hajózózsilip megépült 1907-re, a torkolat felett 6 km távolságra, addigra már utak és vasutak hálózták be a Körösvidéket és így a hajózás iránti érdeklődés alábbhagyott. Nem is volt számottevő hajóforgalom a bökényi hajózózsilipen át; az 1942-ben üzembehelyezett békésszentandrási zsilipet sem pedig az ugyanazon időszakban épült békési kikötőt egyetlen kereskedelmi hajó sem kereste még fel. Békésen hajózózsilio egyenlőre már nem is épült. A felszabadulás előtt és után pár évig személyhajó forgalom is volt Csongrád és Békés közt. de 1950 óta ez is szünetel. A gyulai duzzasztómű Az utóbbi évtizedekben bukkant fel egy közgazdasági törvényszerűség, mely szerint a belvízi hajózás csak a kezdetleges és az igen fejlett nemzetgazdaságokban virágzik. Amíg egy ország eljut az igen feilett fokozatba, addig minden — a közlekedés fejlesztésére fordítható erőforrást az út- és vasúthálózat kiépítésére, korszerűsítésére fordít. 4 441