Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 3. szám - Nagy György: A Körösök szabályozásának története

egész évre víz alá került. Megállapították, hogy a Tisza csak a felét vitte le az érkező víztömegnek, másik felét az árterületen tárolta. A török hódoltság idején súlyosbította a helyzetet, hogy részben a török, részben a magyar lakosság elzárta a vizek folyását és mocsárral vette körül a várakat és lakott területeket. Igen sok olyan terület került akkor víz alá, melyen az Árpádok idején virágzó települések voltak. Beláthatatlan nádas borította a vidéket, a Fehér- és Fekete-Körös környékén pedig — Gyulától keletre — rengeteg erdőség terült el. Ennek egy kis 6 hektáros maradványa, mint természetvédelmi terület, a Mályvádi erdőben ma is megtekinthető. A felszabadító és a kuruc háborúk során a vidék úgyszólván teljesen elnéptelenedett. Az 1715. évi összeírás a Körösök vidékén 2136 jobbágyot talált 4778 kat. hold szántófölddel, 127 kat. hold szőlővel és 2971 kat. hold réttel. A gyulai vár visszafoglalása után (1695. I. 12.) a Körösök völgyében új élet kezdődött. A csaknem értéktelennek nyilvánított birtokokat az uralkodók újra kiosztották, s a birtokosok igyekeztek a területet benépesíteni. Részben a régi lakosok tértek vissza, részben az északi országrészekből és idegen országokból telepítettek be szorgalmas családokat. Munkájuk nyomán « vidék csakhamar virágzásnak indult. De még száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gazdaság fejlődése nyomán a vizek szabályozása előtérbe kerüljön. A szabályozásra vonatkozó elgondolások, tervek Már az 1790-es évek vége felé végeztek bizonyos szabályozási munkákat, melyeket egyes birtokosok, főleg vármegyék végeztettek. Kezdetleges munkák nyomaira bukkantak a Sebes-Körös sárrétjén, ahol az 1790-es években végeztek csatornaásási munkákat. Ezek a létesítmények azonban, mivel csak helyi jelentőségűek voltak, a Körösök vízjárására semmi befolyást nem gyakoroltak. Ebben az időben sok vízimalom és ehhez tartozó malomgát volt a Körösökön. A közvélemény főleg ezeket okolta a gyakori áradásokért, s eltávolításukat követelte. 1808-ban királyi biztost küldtek ki a Körösök vidékére, főleg azzal a megbízatással, hogy a lefolyási akadályokat számolja fel. Néhány vízimalmot tényleg eltávolítottak, néhány mederátmetszést is készítettek, de az általános helyzeten ez nem változtatott. 1815-ben az ország vízügyeinek rendezését egy főigazgatóra és 5 vízé'oítési felügyelőre bízták. Ekkor kapta a megbízást Huszár Mátyás mérnök a Körösök átfogó rendezését célzó tervezet összeállítására. Ez az 1820-ból származó tervezet volt az első, mely valamennyi Körös folyóra kiterjedő elgondolásokat tartalmazott. A terv legfontosabb célkitűzése az árvízszint leszállítása volt, melyet nem az esés növelésével, hanem a fenék mélyítésével kívánt elérni. Egy pár átmetszést is javasolt a töltésezés mellett, de csak azért, hogy a töltések hosszát némileg rövidítse. A folyók felső folyásán kizárólag csak <432