Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - Nagy György: A Körösök szabályozásának története
NAGY GYÖRGY A KÖRÖSÖK SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE A Körösvidék ismertetése, kialakulása, földrajzi helyzete Körösvidéken a közvélemény a Körösök vízgyűjtő területének azt a részét érti, mely a Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Kettős- és Hármas-Körös környékét foglalja magába. A Körösök vízgyűjtőjének része még a Berettyó, az Ér, a Hortobágy által érintett az a tiszántúli terület is. amelynek csapadékvizét e vízfolyások gyűjtik össze és amelyeket szintén a Körösök fogadnak be magukba. Az előbbi értelemben vett Körösvidék kiterjedése mintegy 20 000 km 2, melyből 45% esik a hegyvidékre, s a többi alföldi síkvidék, az egész Kárpát-medence legmélyebben fekvő területe. A Körösök vízgyűjtője nagyrészt a geológiai harmadkorban alakult ki, amikor a vulkáni erők működése végetért (kialakult a belső kárpáti-koszorú) és kezdetét vette a víz lassú — egyenletes munkássága. A folyóvizek részére az utat azonban nem csupán a víz ereje alakította ki, hanem a hegységképző erők már korábban — e célra megfelelő — hasadékokat, repedéseket, süllyedéseket teremtettek. A legújabb geológiai korban a víz már minden akadály nélkül rohant a hegyek ormáról a nyugatra elterülő síkságra. Közben nem volt semmiféle sziklagát, zárt medence, mely a lefutó vizeket felfogná és átmenetileg tározná. és ezzel az összegyülekező víztömegek levonulását késleltetné. A geológiai őskorban az erdélyi medencét Orsovától a Szatmári bükkhegységig elterülő hatalmas palasánc választotta el az Alföldtől. A vulkáni erők ezt a palasáncot megbolygatták, a mélységből feltörő kőzetek a Körösök hegyvidékén helyenként a felszínre is kerültek. A geológiai középkorban a hegység keleti oldalán hatalmas mészrétegek rakódtak le, amelyek e korszak jellegzetes kövületeit zárják magukba. A geológiai harmadkorban bekövetkezett újabb vulkáni tevékenység bizonyságai a Jád és Drágán menti trachit kitörések. A Fehér-Körös völgyében a feltörő andezit az eredetileg tágas völgyet csaknem a hegyek magasságáig feltöltötte. A Sebes és Fekete-Körös völgyében a trachit-előfordulások közelében alig találni vulkáni hamut és iszapot, a Fehér-Körös vidékén azonban nagy tömegben fordul elő a tufa. A Bihar egyoldalú hegység, mely északról délre húzódik és délen nyugatra fordul. A hegység keleten meredek, gyűrött rétegekkel, hasadékokkal; nyugat felé ágakat bocsát a Tisza medencéjébe. A hegvágak közti völgyek, a geológiai <429
