Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 3. szám - Vonsik Gyula: Permanens művelődés, korszerű műveltség
A műveltség számunkra azt jelenti, hogy az egyén készen áll-e kora megértésére, változásainak befogadására. A műveltség minden esetben az adott kor megértését jelenti, jelenti a vele való azonosulási készség meglétét. A műveltség számunkra saját belső énünk megszervezése és fegyelme, saját személyiségünk birtokbavétele, olyan magasfokú öntudat megszerzése, amely révén képessé válunk történelmi jelentőségünk, az életben betöltött funkciónk jogaink és kötelességeink megértésére. A műveltségbe ezért az ismereteken túl beletartozik a készenlét minden új befogadására, a képesség az új felhasználására. így tehát a műveltség olyan tényezője az embernek, amely létével lehetővé teszi az ember számára jelenének megértését, a jövő célkitűzéseinek megfogalmazását és annak megvalósítását. A műveltség ilyen szociális funkció szerinti felfogásából adódik, hogy nemcsak a jelen feladataink megoldásában játszott szerepét vizsgáljuk, hanem legalább ilyen fontosnak tartsuk az irányultságát. A műveltség irányultsága alapvetően három vonatkozású: aktívan részt vesz a természet leigázásában, a társadalom átalakításában és az embernek önmaga átalakításában. Mindhárom irányú tevékenység színvonala a benne megtestesülő energia és aktivitás stb. egyben a műveltség színvonalát is jelenti. Ebből a meghatározásból következik, hogy a műveltség tartalma is szakadatlanul változik, hogy az az élő, alkotó elmélet újabb és úiabb eszmékkel, a termelőerők és a tudomány egyre rohamosabb előrehaladása és a művészetek valóságfeltáró eredménye újabb és újabb ismeretekkel gazdagítja és tágítja, miközben az elavulttól megfosztja. A tudás pl. ebben az értelemben hatalom, úgy, hogy nemcsak az adott időpont ismeretét jelenti, hanem nagyon lényeges benne az, hogy amit ismerünk, azt genetikusan ismerjük, kialakulási mozgásában és a jövőre irányultságában. Mi azt valljuk, hogy az egyén és a társadalom műveltségi szintjét a társadalom rendszerének szociális-gazdasági jellege, anyagi-technikai bázisának fejlettsége, a nép ragaszkodása a maga korának haladó eszméihez, a tömegek politikai tudatossága, a humanista eszményekhez való hűség, az osztályöntudatának fejlődése határozzák meg s az, hogy a nép milyen fokon sajátította el a tudományos, materialista világnézetet. A szocialista értelemben vett műveltség kialakítása éppen ezért sokrétű feladat, mind tartalmi, mind módszertani szempontból. Az ember erkölcsi, esztétikai felfogásának, gondolkodásmódjának természeti és társadalmi jelenségek megítélésére vonatkozó nézeteinek saját társadalmi szerepéről vallott véleményének kialakítása mind-mind ide tartozik. A szocializmus mint társadalmi formáció végül is éppen azzal tűnik ki, hogy nemcsak a jólétet teremti meg a társadalom valamennyi dolgozója számára, hanem ezentúl megteremti az értelmes emberi életet, amiben mindenki tudja, mit miért cselekszik. 3. Az új műveltség kialakulása a kulturális forradalomban megy végbe. Az új kultúra megteremtése — és ez a kulturális forradalom általános törvényszerűség — elsősorban az új típusú ember, a sokoldalúan és harmonikusan fejlett személyiség kiformálásának feladata határozza meg. A kulturális forradalom arra irányul, hogy az embert a történelem tárgyából annak alanyává alakítsa át. hogy elősegítse a ..véletlen egyén" átalakulását ..egyedi <396
