Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - SZEMLE
MARÁI GYÖRGY: A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG JUBILEUMI ÉVKÖNYVE Az Országos Ügyvédi Tanács hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából „A magyar ügyvédség jubileumi évkönyve 1945—1970." címmel tanulmánygyűjteményt bocsátott ki, mely első alkalommal foglalja össze és történelmi adatokkal szemlélteti a magyar ügyvédség felszabadulás előtti, de inkább a felszabadulás utáni munkáját. Az Ügyvédi Kamarák fogták össze régebben is, most is, az ügyvédeket, akik egyébként 1953-ig magángyakorlatot folytattak, egyéni ügyvédi irodákban dolgoztak. A megyénkben működő Békéscsabai Ügyvédi Kamara 1956. január 1-én alakult meg. Jogelődje 1918-ig az Aradi, majd azután a Szegedi Ügyvédi Kamara volt, mely annak idején magában foglalta Csongrád, Csanád, Békés és Bács-Bodrog megyék ügyvédségét. Az új típusú, szocialista szellemű ügyvédség kialakulása az ügyvédi munkaközösségekben való tömörüléssel indult meg. Megyénkben elsőnek Békéscsabán és Gyulán alakultak ügyvédi munkaközösségek. A Békéscsabai Ügyvédi Kamara területén jelenleg működő hét munkaközösség 1953—1958 között sorra megalakult. Amikor a Békéscsabai Ügyvédi Kamara működését megkezdte, 75 ügyvédje volt megyénknek. Ezek közül csupán 43-an dolgoztak munkaközösségben, míg 32 továbbra is magángyakorlatot folytatott. Az 1958. évben lezajlott felülvizsgálat után 59 ügyvéd nyolc munkaközösséget alakítva, új szellemben folytatta működését. A kiöregedés és elhalálozás erősen apasztotta az ügyvédek létszámát, de az utánpótlás is csekély volt 1962-ig. A Békéscsabai ügyvédi Kamara bejegyzett tagjainak létszáma 58; az év elején nyilvántartott 10 ügyvédjelölt közül év közben többen sikeresen vizsgáztak és ügyvédi bejegyzést nyertek. A nők száma nem a legkedvezőbb, hisz csak négy ügyvédnő működik. 27 ügyvédünk 63 termelőszövetkezet rendszeres jogi kéviseletét látja el. Az ügyvédi munkaközösségek elhelyezése az utóbbi években kedvezően alakult. Az addig bérelt irodák helyett a battonyai 1962, az orosházi és a békési munkaközösség mezőberényi kirendeltsége 1963, a gyulai 1965 és a szarvasi 1969. év óta saját helyiségében dolgozhat. A Békéscsabai Ügyvédi Kamara új székházát az ügyvédek 1970. január 2-án vették birtokukba, ahol a két békéscsabai munkaközösség is helyet kapott. Jelentősen emelte a megyénk ügyvédeinek tekintélyét és erősítette az államigazgatási szervekkel való jó kapcsolatát, hogy 27 községben a megye területén ügyeletet szerveztek, ahova hetenként kijárnak. Kiemelkedő érdemük az is, hogy a román, a szlovák nemzetiségű lakosság anyanyelvén is tárgyalhat velük, mert e nyelveken jól beszélő ügyvédeket talál a munkaközösségekben. (A jubileumi évkönyvből dr. Fodor Gyula: A magyar ügyvédség fejlődése és dr. Bereczky Lajos: A Békéscsabai Ügyvédi Kamara tegnap és ma c. tanulmányait használtuk fel forrásul.) <385