Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - SZEMLE

IMP LOM JÖZSEF: MEGJEGYZÉSEK A BIBLIOTHECA BEKESIENSIS ÖT KÖTETÉHEZ 1. A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola nyomdaipari szakközépiskolás tanulóinak bibliofil vizsgamunkája a közelmúltban immár ötödízben tesz tanúbizonyságot a békéscsabai diákok szakmai felkészültségéről és jó ízléséről. A Bibliotheca Bekesiensis című sorozat évenként megjelenő kötetei a megye és a megyebeli helységek történetének valamely kimagasló eseményéhez kapcsolódva, egykorú vagy régi irodalmi művekből, kéziratokból, újságcikkekből és levelezésekből szemelvényeket mutatnak be. így az 1. kötet (Emlékezzünk VégGyula várárul) Véggyula vára 1566-ban történt elestének 400. évfordulóján a végvári vitézek életéről és a vár elestéről közöl szemelvényeket. A 2. kötet (Haan Lajos: Békéscsaba története) Békéscsaba újratelepülésének 250., várossá alakulásának 50. évfordulója alkalmával Haan Lajos Békéscsaba története c. művét a szerző 1858. évi kézirata alapján tette közzé. A 3. kötet (Vallomások a legnagyobb magyar faluról) megjelenését Orosháza 1744-ben történt újratelepülésének 225. évfordulója tette időszerűvé. Ez a kötet Beck Zoltán válogatásában Balassa Pál Orosháza története című könyvéből (1844), Veres József A mi apáink című korrajzából (1882), Csizmadia Sándor A mi hőseink című, Népszava-beli cikkéből (1904) és Darvas József 1960-ban megjelent Nyaralási naplójából közöl részleteket. A 4. kötet (Kner Imre gondolatai az életről, az irodalomról, a könyvművészetről) a Gyomai Nyomdászati Múzeum megnyitása alkalmával Kner Imre leveleiből és fontosabb szakcikkeiből tett közzé igen gazdag és sokoldalú anyagot Elek László gondos válogatásában. Az 5. kötet (Tessedik Sámuel írásaiból) a jeles szarvasi agrárpedagógus halálának 150. évfordulójára jelent me?, és szemelvényeket tartalmaz műveiből Tóth Lajos válogatásában, Ruzicskay György festőművész rajzaival. Az öt kötet közül tehát kettő egy-egy Békés megyei helység újratelepülésének 250. illetve 225 éves évfordulójához, egy a megye egy országos jelentőségű történelmi eseményének 400. évfordulójához, egy a megye egyik nagy alakja halálának 150. évfordulójához, egy pedig egy megyei ipartörténeti gyűjtemény megnyitásához kapcsolódott. Mér folynak a Haan Lajos naplójának részleteit tartalmazó 6. kötet munkái. 2. Felmerül a kérdés, hogy a most kezdődő évtizedben mily lehetőségek nyílnak a jól kezdett út változatos folytatására. Olyan, már az első világháború előtt is megyénkhez tartozó helység, mely a 70-es években ünnepi újratelepülésének 25-tel osztható évfordulóját, kettő van: 1972-ben lesz Szarvas újratelepülésének 250. évfordulója. Ez alkalommal sor kerülhetne Hellebranth János Szarvas városáról 1822-ben megjelent kis munkájának újból való kiadására. Kiegészítésül részleteket lehetne közölni Tessedik Sámuel Szarvas nevezetességei című írásából. 1973-ban Mezöberény újratelepülésének 250. évfordulójára újból ki lehetne adni Békés legrégibb, ismert leírását, mely a Hazai Tudósítások 1806. évfolyamában (34—36) jelent meg Skolka Andris tollából. Kiegészítésül részleteket lehetne közölni id. Jeszenszky Károly Vázlatok Mezöberény múltjából című írásából (Békés vm. Évk. IV. 1—23). Alkalomadtán sort lehetne keríteni Békéscsaba, Endrőd, Füzesgyarmat, Gyula és Békésszentandrás helységek múlt század első felében megjelent, régi leírásainak újból való kiadására is. (Karácsonyi: BTört. T. 404.) Természetesen számba kell venni az első világháború óta megyénkhez csatolt községek hasonló anyagát is. Réthy Lipót szarvasi nyomdája 1847ben kezdte meg működését. 1972-ben lesz tehát a Békés megyei nyomdaipar 125 éves. Bereczky Máté neves gyümölcsész születésének 150. évfordulóját 1974-ben ünnepeljük. Ez alkalommal érdemes volna 1877-ben megjelent, négykötetes Gyümölcsészeti vázlatok című művéből <380