Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék kialakulása és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrejötte, tevékenysége Békés megyében (1923-1926)

A résztvevők számán túl igen lényeges figyelembe venni azt is, hogy közöttük a Viharsarok földmunkásainak több éve elismert vezetői találhatók, kiknek szavát, tetteit az egész terület agrárproletariátusa figyelemmel kisérte. Nem utolsó sorban tekintettel kell lenni arra is, hogy ezek a vezetők -— Hunya István. Polányi Máté, Gubuznai (Gyomai) Géza, Szabó Péter és mások — 1921-től 1925-ig ösztönösen a kommünistákkal rokonszenvező egyéni ellenzéki álláspontból eljutottak a KMP-vel szervezeti kapcsolatban álló, annak programját, irányelveit, jelszavait hirdető, terjesztő szervezett csoport létrehozásáig. A KMP I. kongresszusával kapcsolatos előkészületekben való részvétel, az arról nyert elsődleges információ, majd Hunya István részvétele a KMP berlini agitátorképző tanfolyamán (1926 nyara) mind-mind a kommunista meggyőződés erősítését, a párt politikájának jobb megértését s ezzel terjesztését szolgálták. A KMP és az MSZMP között kialakult sajátos kapcsolatnak megfelelően, természetesen az MSZMP egész fennállása idején a kommunisták ebben a pártban dolgoztak. így endrődi és általában békési viszonylatban a KMP szava jóval nagyobb tömegekhez juthatott el, mint az ország más területein,

32 Ez hozta magával azt is, hogy 1926 januárjában Hunya István az MSZMP, röviddel előtte megalakult parasztbizottságának tagját, Endrődön kereste fel illegálisan Poll Sándor, a KMP és a parasztbizottság összekötője, hogy vele az MSZMP kidolgozandó agrárprogramjáról, a párt földmunkás tagságának további akcióiról tárgyaljon.

3

2'

3 Látogatása után, január végén, a helyi és környékbeli csendőrség hirtelen lecsapott az endrődi és környékbeli párttagokra s Gyulára majd Szegedre kísérte őket a királyi ügyészségre. Az igazságügyi hatóságok azonban nem találtak elegendő alapot a bírósági eljárásra, így hamarosan szabadon bocsátották valamennyiüket, de egyben a gyomai járás főszolgabírójának javasolták a szigorú ellenőrzés elrendelését.

3

3 Nehezítette a szervező munkát az is, hogy Békéscsabán az MSZDP által kiadott „Ifjúmunkás" c. lap terjesztése miatt valamennyi szakszervezeti csoportot feloszlatták, számos baloldali gondolkodású párttagot a rendőri bünte'tőbíró elzárásra, pénzbüntetésre ítélt. Ezzel csökkent nemcsak az illegális, de a legális agitáció lehetősége is.

3

3'

3 A kezdődő mozgalmi visszaesést 1926. márciusában az MSZMP „Űj földreformot" c. agrárprogramjának megjelenése állította meg. A program, melynek kidolgozásában, mint említettük, Hunya István is részt vett, a KMP I. kongresszusán elfogadott agrárpolitikai irányvonalra épült s szerves része volt az MSZMP általános, a demokratikus diktatúrát, demokratikus köztársaságot követelő fő irányvonalának. Az agrárprogram a nagybirtok-rendszer megszüntetését követelte, mégpedig oly módon, hogy a 100 kat. holdon felüli nagybirtokot és annak felszerelését az állam sajátítsa ki s ingyen ossza szét az igénylők között. Az egy-egy családnak kiosztandó föld biztosítsa a család megélhetését. A kisajátítóit földbirtokok kártalanítását a nagy vagyonokra és a magas kapitalista jövedelmekre kivetett progresszív adóból kívánta fedezni. Az egyházi ós hitbizományi birtokok kisajátítását kártalanítás nélkül követelte. Foglalkozott a program több átmeneti követeléssel is, mint a mezőgazdasági munkásság 36