Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Baranyai Kálmán: A halál okának megnevezése és a halálozás alakulása Csorváson az utolsó 75 évben

Szemléltetés, grafikus ábrázolás Az elhaltak számának alakulását az 1. sz. ábrán már bemutattuk. Ugyanitt láthatjuk a halálozási arány változásának a graf

;konját is. Mindkét görbe tendenciája csökkenő. . Részletes elemzéssel jutottunk arra a következtetésre, hogy főként hat betegség, betegségcsoport volt befolyással a halálozás alakulására. Ezek: a gümőkór, a rák, az idegrendszeri és vérkeringési betegségek, a gyermekbetegségek és a végelgyengülés. Ezeket a halálokokat — megítélésünk szerint — kiemelten kell kezelnünk és így vonhatunk le további következtetéseket. A 2. sz. ábra a kiemelt halálokok miatt elhaltak számát mutatja be. Tulajdonképpen azt szemlélteti, amit a számszerű adatok már tartalmaznak, s annyival bővíti ismereteinket, hogy az elhaltak nemek szerinti megoszlását is láthatjuk az oszlopdiagrammokon. Már az arányszámokból is leolvashatjuk, hogy vannak halálokcsoportok, amelyeknél az összes halálozásban való részesedés növekvő tendenciát mutat, míg vannak mások, amelyek aránya csökkenő. A halálozás száma általában csökkent az elmúlt 75 évben, s így elsősorban a csökkenő irányzatú halálokoknak volt erre a fejlődésre döntő befolyásuk. A csökkenő tendenciájú halálokoknak az arányváltozását a 3 sz. ábrán mutatjuk be. Itt láthatjuk a gümőkór. a gyermekbetegségek és a végelgyengülés grafikonjait. A növekvő arányú halálokok azért jelentősek, mert nem az elmúlt fejlődést regisztrálják, nem a már átélt múltat képviselik, hanem arra mutatnak rá, hogy mit várhatunk a jövőtől, mi lesz a most élő generáció sorsa. Tehát nem a múltra, hanem inkább a jövőre utalnak. Növekvő tendenciájúak a vérkeringési és idegrendszeri betegségek és a rákhalandóság. Ezeknek az összes elhaltakhoz viszonyított arányának a változását a 4. sz. ábrán mutatjuk be. A két utóbbi ábrán látható grafikonok a szemléltetésen túl bizonyos következtetésre is módot nyújtanak. Ugyanis a grafikonoknak a vízszintessel bezárt hajlásszöge a csökkenés vagy növekvés ütemét ábrázolja. Ennek alapján rangsorolhatjuk a halálokokat: A csökkenés legnagyobb ütemű volt a gyermekbetegségeknél, utána a gümőkórnál és még kisebb a végelgyengülésnél. Az elhaltak arányszáma legmeredekebben emelkedett a vérkeringési szervek, ennél kevésbé az idegrendszeri és a rák miatt elhaltak csoportjánál. Véleményünk szerint a csökkenés vagy növekvés üteme megmutatja azt, hogy a kiemelt halálok milyen arányban hatott a csökkenés vagy a növekedés irányában. Ezt a hatást a grafikonok hajlásszögén kívül egy másfajta méréssel, ábrázolással is megkíséreljük felvázolni. Az egyenlőoldalú háromszögnek az a tulajdonsága, hogv magasságainak az összege állandó. Ha tehát a magasságot 100-zal teszem egyenlővé, akkor a háromszög segítségével három mennyiség egymásközti változását szemléltetően ábrázolni tudjuk. Egyben törvényszerűségek leolvasására is mód nyílik. Ennek az ábrázolásmódnak a módszertani leírását mellőzzük és a gyakorlatban az 5., 6., 7., és 8. sz. ábrán a gyermekbetegségek és a gümőkór, a vérkeringési és az idegrendszeri, a vérkeringési és a rák-, s végül az idegrendszeri és a rák-halálozás arányának a változását, törvényszerűségeit igyekszünk bemutatni. A gyermekbetegségek és a gümőkór hatása a halálozásra Mindkét halálok csökkenő tendenciájú: ahogy csökken a két megfigyelt halálok miatt elhaltak arányszáma, úgy növekszik — időszakról-időszakra — a többi betegség és halálok miatt elhaltak aránya. Ez az 5. sz. ábrán megfigyelhető. A gömőkór-halálozás eleinte arányban alig változik, az utolsó időszakban pedig lecsökken 0-ra. A gyermekbetegségek miatt az elhalálozás igen nagy — aránytalanul nagyobb, mint a gümőkór miatt — ezt az jelzi, hogy a vonalgrafikon a jobboldali háromszögfélben kezdőd'k, ott is húzódik végig, egészen a csúcsig. <348