Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék kialakulása és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek létrejötte, tevékenysége Békés megyében (1923-1926)

Takács József győzött. Vági István 2338 szavazattal alig maradt el a győztes mögött s így pótválasztásra került sor. A kisgazda és szociáldemokrata jelölt közül végül az előbbi került a parlamentbe, miután a még szabadon levő szocialista vezetőket a hatóságok lefogatták.

1

4 A nemzetgyűlési választásokat lassú hullámvölgy követte a mozgalomban. Mind több és több hír járta a Bethlen—Pefyer-féle megá'lapodás-ól, a földmunkások, szegényparasztok mind türelmetlenebbül várták az MSZDP fellépését a munkásság-parasztság helyzetének megjavítása érdekében. A FOSZ és a párt országos tanácskozásain évről-évre nőtt az ellenzéki, kritizáló hozzászólók száma. Az ellenzéki erők tömörülését országos szinten a KMP Organ-'zációs Bizottságának határozatai szerint dolgozó kommunisták segítették elő. Különösen nagy súlyt fektetett, az Organizációs Bizottság a földmunkások körében a párt befolyásának növelésére,

1

5 Hunya István 1923 végén összeköttetésbe kerü't Öri Károllyal, Gőgös Ignáccal az ellenzéki mozgalom vezetésére kijelölt kommunista ún. trojka

2 tagjával. Intencióik alapján Hunya István először a Szövetség választmányában, majd más vidéki szervezetekből igyekezett a baloldali személyeket összegyűjteni. így került kapcsolatba többek között például Kovács Jánossal, a FOSZ választmányi tagjával (Tótkomlós), Mladonyiczki Györggyel, a választmány póttagjával (Kondoros) s egy sor vidéki szervezettel.

1,

1 Az 1924 márciusi országos szakszervezeti értekezleten Hunya István már egy egész csoport nevében emelhetett szót, a pártvezetőség, a parlamenti képviselők tehetetlensége, megalkuvása ellen. Felszólalásában egyebek közt azt mondta: ..Vannak szószólóink, de talán hogyha azt mondom, hogy azok nincsenek. akik ezeket a dolgokat komolyan fogják fel, nem tévedek. Addig, amíg nem volt parlamenti képviseletünk, nem szólhattunk semmit, de csodálatos, hogy parlamenti képviseletünk dacára sem tudtunk eredményt felmutatni."

17 Hasonló értelemben beszélt a Szociáldemokrata Párt április 20—22-i kongresszusán is. 1

7'

a A földmunkás ellenzék másik jelentős bázisával, a Tisza Antal vezette szolnoki csoporttal együtt, az endrődi földmunkások, kubikosok szervezete ekkor már teljes egészében a KMP irányításával dolgozó szociáldemokrata pártellenzék hatókörébe tartozott. A földmunkások között nagy szerepet játszott az ellenzék befolyásának növekedésében az a tény, hogy a KMP Organizációs Bizottsága 1924. novemberi ülésén elfogadták a „Földet a parasztnak! Az állam fizesse a megváltást!" jelszavakat, melyek egyértelműen utaltak egy majdani forradalmi agrárprogram lényegére.

1

8 A jelszavak gyorsan terjedtek el szerte az országban a mind nehezebb gazdasági, szociális viszonyok között tengődő agrárproletárok körében. Egyedül Békés megyében 1924 július elején 2024 munkás maradt aratási munkák nélkül.

1

9 A mezőgazdasági munkások fő panasza az alacsony bérek, a munkanélküliség, a nehéz megélhetés mellett a szervezkedési tilalom ellen irányult. Raffai Sándor evangélikus püspök Kondoroson és Szarvason tett látogatása u

fán így írt erről: „Előadták panaszaikat, melyek a megélhetés nehézségei körül mozogtak. . . A napi kereset alig haladja meg az egy kiló kenyér árát. így csak az elégedetlenséget lehet felkelteni és kirobbantani. .. Másik nagy panaszuk vo't, hogy a szervezkedést nem engedik meg. Érdekeik megbeszélésére nincs mód3 33