Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Prokopp Gyula: Haan Lajos levelei Ipolyi Arnoldhoz

lében Haan így mond köszönetet Ipolyinak: „Méltóságod eddig is oly sok szíves­séggel volt, mind hozzám, mind Antal öcsémhez, hogy azt elegendőképpen meg­köszönni képtelenek vagyunk. Megválasztatásom annál nagyobb sensatiot oko­zott mind Csabán, mind vidéken, minthogy köztudomású dolog, hogy ajánlóm volt egy, a csekély igyekezetet is vallásfelekezetre való tekintet nélkül méltányolni tudó, emelkedett szellemű katolikus püspök. Ezen érzelemnek adott kifejezést a tegnapi napon, megválasztatásom alkalmából BékésCsabán tartott banketten is egy szívből fakadott áldomás, mely méltóságodat éltette s melyhez én is ... szí­ves kívánságomat csatolom..." Hosszú levelének másik felében Haan a megyei múzeumi életről ad beszámolót: „Múzeumunk folyton gyarapodik, egyletünk tagjainak száma is folytonosan nő. Legközelebb, július hóban, Békés városában tartunk vidéki vándorgyűlést. Ilyen vándorgyűléseknek igen sok jó oldala van. Ugyanis szokásunk az ily gyűléseken nemcsak történelmi felolvasást tartani, még pedig úgy, hogy a tárgy mindig azon város múltjából van véve, melyben a vándorgyűlés tartatik, hanem azon felül az ily vándorgyűlésekre mindig viszünk magunkkal néhány nevezetesebb múzeumi tárgyat, azokat a vidéki közönségnek bemutatjuk, megmagyarázzuk... Így Szarva­son tartott vándorgyűlésünkön bemutattam muzeumunk bronzneműit, Orosházán ismertettem néhány agyag és csontneműnket, Békésen pedig egy tagtársam néhány ritkább érmet fog bemutatni és ismertetni. ... A mi Göndöcsünk» az ily vidéki vándorgyűlések alakítása, rendezése körül igazán páratlan egy ember. Nem kép­zelheti Méltóságod azt a buzgóságot, melyet ezen derék férfiú kifejteni képes, ha valamit magára vállal. Nem is tudom, hogy existálhatnánk nélküle." Az 1878. május 12-én kelt levél kíséretében Haan a „Dürer Albert családi nevé­ről és családjának származási helyéről" című munkáját küldte meg Ipolyinak. Megemlíti, hogy német nyelven is kiadni szándékozik ezt a művét és ezzel kap­csolatban írja: „Thaly Kálmán barátom igen helyesen figyelmeztetett arra, hogy a czímerben levő hármas halom és a szerecsen főn levő kun süveg is határozottan magyar jellegű czímert mutat. Ilyen czímert V. Károly császár nem adhatott. Ez tehát a német szövegből ki nem fog maradni." 1879 novemberében viszont Ipolyi juttatta el Haanhoz — viszonzásul — az ak­kor megjelent „Veresmarty Mihály élete és művei" című könyvét. Haan a no­vember 19-én kelt levélben köszönte meg Ipolyi figyelmét. A levél további ré­szében említést tesz arról a hírlapi támadásról, amelyet Pasteiner Gyula l J a Ke­let Népé­1 0ben Haan Antal ellen intézett és mellékeli a támadásra adott választ, mert tudja, hogy az érdekelni fogja Ipolyit, „mint öcsém jóakaróját." Az 1880. ok­tóber 25-én írt levelében a magyar evangélikusok egyetemes egyházi névtárát küldte el Haan Ipolyinak. A kilencedik levél 1883. június 27-én kelt. Haan ismét ajándékkal kedveskedett Ipolyinak, megküldve néki Bél Mátyás leveleinek másolatát. Haan ugyanis — amint hozzájutott — szorgalmasan lemásolta Bél Mátyásnak a különböző levél­tárakban őrzött leveleit, e gyűjteményének másolatát küldte el Ipolyinak és kérte, hogy Ipolyi is küldje el néki annak a Bél Mátyás által írt levélnek a másolatát, amely az ő birtokában van. 1 1 E leveleken kívül Terényi Lajos özvegyének egyik — évi dátum nélkül — Ipo­lyihoz írt leveléből tudjuk .azt is, hogy Haan egy alkalommal Ipolyi vendége volt a barsszentkereszti püspöki kastélyban, amely akkor a magyar szellemi élet kiváló­ságainak kedvelt nyári kirándulóhelye volt. Itt vendégeskedett 1884 szeptemberé­ben — hogy békési vonatkozású nevet említsünk — Munkácsy Mihály is felesé­gével együtt. Haan Lajos és Ipolyi Arnold munkás élete, valamint az egymás iránti őszinte megbecsülésük és segítő készségük ma is tiszteletet érdemel. <324

Next

/
Oldalképek
Tartalom