Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Prokopp Gyula: Haan Lajos levelei Ipolyi Arnoldhoz

PROKOPP GYULA HAAN LAJOS LEVELEI IPOLYI ARNOLDHOZ Ipolyi Arnold (1823—1886) egyik legkiválóbb munkása és egyben vezető egyénisége a magyar művelődésnek a 19. század második felében. Munkásságával kapcsolatban a legtágabb értelemben kell használnunk a „művelődés" szót. A művelődés körüli tevékenysége azonban nem szorítkozott a hivatalával járó teendőkre, hanem ezen túl is sokféle módon, élete utolsó éveiben pedig az Országos Közoktatási Tanács elnökeként szolgálta a kultúra ügyét. Rendkívüli munkabírása lehetővé tette, hogy a számos területre kiterjedő érdeklődése mellett tudományos munkával is foglalkozzék. A néprajz, a történelem és a művészettörténet terén önnálló kutatáson alapuló, kiváló, a mai napig is forrásként használt műveket alkotott. Harmincnyolc éves korában a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, később igazgató-tagja és osztályelnöke. Egyik alapítója és elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak és a társulat évenkénti vándorgyűlésén az ország múltjának fontos kérdéseiről tartott előadásai országos érdeklődést keltettek. A művészetet nemcsak mecénásként pártolta, hanem a Képzőművészeti Társulat elnökeként addig nem ismert fellendülést segített elő a magyar képzőművészetben. Egyike volt az első magyar műgyűjtőknek és az általa gyűjtött műtárgyak mindmáig az egész ország közös kincsei. Ipolyi a művészettörténet fejlődését illusztráló gyűjteményt kívánt létesíteni, amely „a nemzeti kultúra tényezőjévé váljék". Előbb csak képeket gyűjtött, később azonban kiterjesztette érdeklődését az iparművészet és" a népművészet alkotásaira is. 1870-ben gyűjteményének hatvan legkiválóbb festményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta és ezeket a képeket jelenleg a Szépművészeti Múzeum őrzi. Gyűjteményének többi része az 1870 után szerzett műtárgyakkal együtt végrendelete értelmében az esztergomi Keresztény Múzeumba került, jelentősen gazdagítva ennek a múzeumnak már addig is értékes anyagát. E gyűjteménnyel együtt került Esztergomba Ipolyi irathagyatéka is, amelyet azóta a primási levéltár őriz, abban a díszes ládában — édesanyjának kelengyeládája volt — amelyben ő maga is tartotta azokat. Személyi és öröklött családi iratai, jegyzetei, műveinek kéziratai, nagymennyiségű újságkivágás és tekintélyes iratgyűjtemény mellett itt van levelezésének túlnyomó része is.

1 A több mint 1300 levélírónak közel 6000 levele között van több Békés megyei levél is, így Ipolyi ottani rokonainak és Haan Lajosnak Ipolyihoz írt levelei. Ipolyi Arnold a Hont megyei kisebb birtokú nemességhez tartozó Stummer-családból származott. Atyai nagyapjának testvére, Stummer János, Hontból Békésbe került és 1818-ban Békés megye szolgabírájává választották. Békés megyét szolgálta ennek fia, Imre is, mint a megye ügyésze. Ipolyi Arnold szüleinek hat gyermekük volt, közülök a két legidősebb Arnold és Lajos. A család gondjain enyhítendő 1844. év elején a békési rokonok Lajost magukhoz hívták. Ettől kezdve Békéshez kapcsolódott Lajos élete. Itt lett 1848-ban — 23 éves korában — alispán, 1849-ben kormánybiztos, 1861-ben újból alispán és az orosházi kerület országgyűlési képviselője.

2 Korának sok lelkes fiataljával együtt ugyanis elhagyta idegenhangzású nevét és a Nógrád megyei Terény községről — ahol családja egykor részbir<322