Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sajti Imre: Adatok a felszabadult Orosházi népi rendőrségének történetéhez (1944. október-1945. május)
őrizetbe, mint bűnjelet, azt a szállító járművet is, amit én a bírói eljárás befejezéséig visszatartok.. .29 V. sz. körparancsból: „A közellátási kihágások, különösképpen az áru kiajánlások ellen folyó eljárások hatékonyabbá tétele érdekében azon egyéneket, akik ilyen tevékenység elkövetésével alaposan gyanúsíthatok, de megfigyelésük egyébként akadályba ütközik, rendőri felügyelet alá vonhatók.. ."30 VIII. sz. körparancsból: „A főispán úr a járási főszolgabíró úrral folytatott telefonbeszélgetés során rosszallóan észrevételezte, hogy a járás községeiből elsőrangúan fontos közszükségleti cikkek, főként élelem, hízott jószágáru szivárog ki törvénytelen úton Romániába. Utasítom a községek rendőrparancsnokait, hogy az árukiszivárgást minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekezzenek megakadályozni ... ha a kihágás elkövetője kereskedői jogosítvánnyal rendelkező kereskedő, úgy tegyen ellene a járási főszolgabíró úrnál javaslatot jogosítványa (iparigazolványa) bevonására." 3 1 A járási Nemzeti Bizottság 1945. március 8-i határozata alapján a járási rendőrparancsnok elrendelte a „feketéző, munkakerülő" személyek internálását és fegyveres őrizet alatt munkára felhasználását. 3*** A háború után az élet megindításának döntő feltétele volt a termelő munka szervezése, a létfontosságú üzemek megindítása, a határban levő betakarítatlan termények betakarítása. Ennek elősegítését és védelmét a jelentőségének megfelelően biztosította a rendőrség. Erre utalnak a körparancsokban közzétett rendelkezések: „Kötelességévé teszem a járás minden rendőrségének, hogy a mezőgazdasági munkálatok menetét kísérje figyelemmel s az ezen a téren szerzett tapasztalatait jelentse főjegyzőségének. Általában minden, a mezőgazdaságra vonatkozó utasítást a legszigorúbban kell kezelni, semmilyen hanyagságból eredő késedelmet itt megtűrni nem szabad." 3 3 „Azokban a községekben, ahol szénapréselés folyik, azt ellenőriztesse oly módon, hogy a munkálatok végzése reggel 6 órától este 7 óráig egyfolytában folyjon."34 Elrendelték az internálását azoknak, „akik megállapítottan és bebizonyítottan javíthatatlan munkakerülők, a munkát szabotálj ák." 35 *** A háború következményeként elhanyagolták a közterületeket. Az orvosok jelentős része katonai szolgálatot teljesített, vagy elmenekült, ezért a gyógyítás nem volt biztosítva. A fellazult erkölcsi állapotok miatt elszaporodtak a prostituáltak. Mindezek együtthatásának következményeként járványveszély lépett fel. A közigazgatási szerveknek komoly gondot okozott a járvány elterjedésének megakadályozása. Ezt a munkát is jól segítette az orosházi rendőrség. A rendőrparancsnok az utak, utcák, terek tisztántartása érdekében utcaparancsnokok beállítását rendelte el, akik szervezték a lakosságot a takarításra. 3 6 Utasította a községi rendőrparancsnokokat, hogy a község elöljáróságával és orvosával karöltve mindent kövessenek el a kiütéses tífusz elleni védekezés érdekében. A hazatérteket, a községbe beköltözőket jelentkezés után nyomban vizsgáltassák meg orvossal. 3 7 Nyílt felhívást adott ki a lakossághoz a következő szöveggel: „Figyelmeztetek mindenkit, ki Orosházára, vagy az orosházi járás bármely községébe érkezik — függetlenül attól, hogy hova való illetőségű, vagy milyen célból érkezett ide — hogy megérkezése után egészségügyi vizsgálatnak vesse alá magát. Amíg az egészségügyi vizsgálat megejtését tanúsító igazolást meg nem szerezte, addig a községben el nem szállásolhat és az utcán nem mutatkozhat." 38 A járási rendőrparancsnok elrendelte az internálását azoknak a „rossz erkölcsű nőknek", akik orvosi megállapítás szerint valamilyen fertőző betegségben szenvedtek és az erkölcstelen életükkel a betegséget terjesztették. Az internálásuk és munkára bevonásuk azonban úgy történhetett meg, ha közben a gyógykezelésüket is biztosítani tudták.^' *** 11* 315
