Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sajti Imre: Adatok a felszabadult Orosházi népi rendőrségének történetéhez (1944. október-1945. május)

sámsoni NB a község egész rendőrségét egyszerre cserélje le. Felhívta a járási rendőrparancsnokot a politikai osztály munkájának felülvizsgálására, mert az internálásokkal és letartóztatásokkal kapcsolatban panaszok merültek fel. A rendőrség munkája Az orosházi rendőrség munkájának tartalmát a háború utáni objektív gazdasági és politikai helyzet határozta meg. Sokirányú tevékenységüket az új, demokratikus kibontakozásra, a közbiztonság feltétlen megszilárdítására való törekvés jellemezte. Az elavult és népellenes jogszabályokat félrerakták és jó politikai érzékkel az új viszonyoknak megfelelő, osztályharcos szabályokat alkottak, amelyek végrehajtását biztosították. Sajátos népi törvényességet valósítottak meg; az emberségességet és a szigort olyan differenciáltan alkalmazták, hogy azok megközelítették a mai jogpolitikai elvek követelményeit is. Mielőtt e sokoldalú munkát — a teljesség igénye nélkül — bemutatnánk, idézzük az Orosházi Hírek népszerű kommunista krónikásának, Roxinak a véleményét, aki a szemtanú vallomásának hitelességével tájékoztatta 1945 januárjában a lakosságot arról az erőfeszítésről, amit a rendőrség a közbiztonság megszilárdítása érdekében kifejtett. „A parancsnokság álláspontja az volt, hogy minél többet dolgozni, minél kevesebbet aktázni. Ez az elv teljes mértékben érvényesült a munkában, amelyet minden esetben az emberséges, szocialista érzés irányított. A rendőrségi jelentés szerint 151 panaszt vett fel december 31-ig. A rendőrségnek 320 egyént kellett előállítani. Kivizsgálásra, illetve lenyomozásra 111 kihágás, vétség, illetve bűnügy esete került. Az orosházi járás községeivel fenntartott kapcsolatból kifolyólag az ügyiratok száma 131. Rendőrségünk éjjelnappal dolgozik a közrendért, sok panaszt intéz el úgy, hogy annak írásos nyoma nincs, hiszen az élet nem áll meg az akta kedvéért mint régen, hanem sürgős esetekben, sürgős intézkedésekkel könnyítenek a panaszos embertársainknak ügyes-bajos dolgaiban."

2^ „Már megerplékeztünk az orosházi rendőrség derekas munkájáról. Ugyanis amíg a múltban az államrendőrség kiképzett legénysége mindössze a község belterületén látta el a szolgálatot, addig most a teljesen kiképzetlen munkásokból verbuvált községi rendőrség a község külterületén, sőt a tanyavilágban is fontos működést hajt végre. A háborús állapotokkal járó megnövekedett rendőri teendőket a legnagyobb eredményességgel látja el. Ezt igazolja a napról-napra rendezettebb közállapot. Szverle Mihály rendőrparancsnok hangoztatja, hogy munkájában elsőrendű segítséget kapott már kezdettől fogva az orosz katonai parancsnoktól, aki mindenben a legnagyobb megértést tanúsítja a közrend iránt, és minden esetben kész segítséget nyújtani. A segítséget azonban a község polgáraitól szeretné megkapni Szverle rendőrparancsnok, hiszen mindenkinek egyaránt érdeke, hogy a községben rend és nyugalom legyen .. ."23 *** Közvetlen a felszabadulás előtt a propaganda hatására sokan elmenekültek. A front közeledtével a községekben is felbomlott a rend. Az elhagyott házakból, üzemekből, műhelyekből gazdaságokból széthurcolták a vagyontárgyakat, elterjedtek a fosztogatások. Folytatódott ez a felszabadulás után is. A közbiztonság helyreállítása érdekében tehát egyik legfontosabb feladatként jelentkezett a széthurcolt vagyontárgyak összeszedése, a fosztogatások megszüntetése. A szovjet katonai parancsnokság, az MKP községi szervezete, az újjászervezett községi elöljáróság, de nem utolsósorban a új rendőrség együttesen tettek erőfeszítéseket az ilyen cselekmények visszaszorítására. Már idéztük a Népakarat 1944. október 18-i számából a szovjet katonai parancsnokság felhívását a fosztogatások megszüntetésére, amely az akkori állapotokon kívül tükrözi az erőfeszítéseket is. A megalakult rendőrség a lakosság közreműködésével felderítette azokat a személyeket, akik a fosztogatásokban részt vettek és kötelezte őket az ilyen vagyontárgyak visszaszállítására. Az elhagyott és széthurcolt vagyontárgyak egy részét 11 313