Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sajti Imre: Adatok a felszabadult Orosházi népi rendőrségének történetéhez (1944. október-1945. május)

őri szolgálatot és tartalmilag is meghatározta a községi rendőrségek feladatait. Rendelkezéseket adott a községi rendőrparancsnokságok létszámára, a rendőrök felvételére és elbocsájtására vonatkozóan is. Az 1944. december 2-án kiadott II. sz. körparancsban Gerendás községben 4 főben, a többi községekben pedig 10—10 főben állapította meg a létszámot. Az V. sz. körparancsban, 1945. január 12-én, arról rendelkezett, hogy a községi rendőrparancsnokok az önként jelentkezők közül maguk vegyék fel a rendőröket. A kiválasztott személyek névsorát véglegesítés előtt be kell mutatni a községi elöljáróságnak. Az elöljáróság kifogása esetén a járási főszolgabíró döntése volt szükséges. Az 1945. április 11-én megjelent XIV. sz. körparancsban a járási rendőrparancsnok megváltoztatta a korábbi utasítást és úgy rendelkezett, hogy a községi rendőrparancsnok a község elöljáróságával és a Nemzeti Bizottsággal közösen állapítsa meg a rendőrség létszámát és a rendőrök felvételénél is kérje ki a Nemzeti Bizottság véleményét.

1

1 Az orosházi rendőrség tagjainak szolgálati viszonyát úgy rendezték, hogy az önként jelentkező személyekkel szolgálati szerződést kötöttek. Fizetésüket havi 240 pengőben állapították meg. Ehhez hozzájött a feleség után 60, gyermekenként pedig 30 penső. A rendőrparancsnoknak 50%-kal, az őrmestereknek (ilyen három volt) 25%-kal magasabb fizetés járt.

1

2 A rendőri szolgálatot egyszerű, erre a munkára kiképzetlen, de emellett őszintén rendet akaró, becsületes emberek vállalták. Szakértelmük hiányát pótolta lelkesedésük és az új, demokratikus, szabadabb élet reményébe vetett hitük. Az új helyzetnek megfelelő törvényeket a szolgálati szabályzatot, a Kommunista Párt iránymutatása alapján, és józan proletár ösztönökre hallgatva maguk alkották meg. Szakmai ismereteket „loptak el" attól a néhány volt csendőrtől és községi rendőrtől, akik — alapos ellenőrzés mellett — bekapcsolódtak a rendőri munkába. A feladatok megoldásához szükséges legfontosabb szolgálati szabályokat már az első hónapoktól bevezetett szakmai oktatáson és a körparancsokban határozták meg. Vázlatosan érdemes néhány akkor alkotott szolgálati szabályt áttekinteni. Tisztázta a rendőrparancsnok a parancsadásra jogosultak körét, a parancs kiadásának és végrehajtásának, a parancsok elleni panaszok elintézésének módját: „A parancs mindenkor legyen világos és tisztán érthető... A parancsot bírálgatni nem szabad. ... A személyre szóló Darancsok, vagy hozott általános intézkedések ellen zúgolódni nem szabad . .." 1

3 Érdekes a rendőrök politizálására vonatkozó parancs, amely az akkori politikai helyzet alapján is bírálható, de tartalmát és szellemét tekintve mégis a kibontakozó új demokratikus viszonyokat segítette: „A rendőrség nem politikai testület. Ez annyit jelent, hogy a rendőrség hivatalból nem politizál. Elfogadja a fennálló polgári rend által helybenhagyott, vagy megtűrt politikai irányzatokat, és azok között folyó politikai vitákba csak akkor avatkozik, ha ez a vita a közrendre veszélyes kimenetelűnek mutatkozik. De megfigyel és igyekszik leszerelni, ártalmatlanná tenni minden olyan politikai megnyilvánulást, amelyik a fennálló polgári rend ellen irányul."

1'' A járási rendőrparancsnok a községi rendőrparancsnokokat tette felelőssé a rendőrlegénység megbízhatóságáért és arra adott utasítást, hogy „akik az új kor szellemét megérteni nem tudják... bocsássák el."

1

5 Az ügyek kivizsgálásának egvséeesítése és az eljárások megkönnyítése érdekében a járási rendőrparancsnok jelentés- és kihallgatási jegyzőkönyv mintákat bocsájtott a községi rendőrparancsnokságok rendelkezésére.

1

6 A lakosság ügyeinek és a rendkívüli események intézése végett minden rendőrparancsnokságon ügyeleti szolgálatot szerveztek.

1

7 A megjelenő körparancsokat felhasználták körözések elrendelésére, kinevezések, fenyítések, dicséretek és jutalmazások közlésére is. <310