Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - Becsei József: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire

níthető el. Ez érzékelhető a települések képében is és társadalmi szerkezetében is. A települések megítélése szempontjából is és általában is a népesség társadalmi struktúrájának jellemzésekor a legfontosabb tulajdonságokat a foglalkozási szerkezet mutatja meg, ezért a későbbiekben elsősorban erre leszünk tekintettel, amit a mellékelt (1. sz. táblázat) adatsor mutat be. 1. sz. táblázat. A keresők megoszlása népgazdasági ágazatonként Q!<yban Népgazdasági ág Magyarország Békés megye (mai terület) Népgazdasági ág 1930 1949 1960 1930 1949 1960 í 968* Mezőgazdaság 50,8 49,8 35,2 65,5 69,3 57,8 49,7 Ipar 17,9 19.6 26,1 16,5 12,9 18,2 31,5 Építőipar 2,8 2,2 5,3 Közlekedés 2,7 3,7 5,5 1,5 1,9 3,6 4,3 Kereskedelem 6,3 5,0 6,0 3,8 3,8 4,4 4,3 Egyéb ágak 19,5 19,7 21,9 12,7 12,1 16,0 8,0 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 *Csak a szocialista szektorra vonatkoznak az adatok. A döntő változások a két legfontosabb népgazdasági ágazatban, a mezőgazdálkodásban és az ipar-építőiparban következtek be. Amíg azonban országosan a mezőgazdasági keresők aránya 1930-tól állandóan csökkent, addig a megyében 1949-ig 3,8%-os növekedés volt, s még ma is az országos átlag felett van az arányuk. 1949-től azonban megyénkben is jelentős csökkenés következett be. Ezen két évtized alatt végbement változásban két szakaszt különíthetünk el. A csökkenés ugyanis 1960-tól meggyorsult, hiszen az összes népességből a mezőgazdasági keresők 1930-ban 32.6, 1960-ban 29,4 és 1968-ban 20,5%-kal részesültek. Ez természetesnek tekinthető, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezésének gyorsabb üteme 1960-tól következett be, amint azt a 2. sz. táblázatban láthatjuk. A mezőgazdasági foglalkoztatottak arányának változásához hasonlóan ellentétes a megyei és országos fejlődés az ipari és építőipari foglalkoztatottak arányváltozásában is. Ebben a tekintetben ugyanis az egész ország területén 1930-tól állandó növekedés volt, míg a megyében 1930 és 1949 között 3,6%kal csökkent arányuk, de azóta ugrásszerű növekedés következett be, s ma már közel áll az országos átlaghoz. A növekedés 1960-ig 5,3, 1960-tól 13,3%-os volt. Ez szemléltetően mutatja az utóbbi években bekövetkezett iparosítás ütemét. Ezt a növekedést még szemléletesebbé teszi, ha abszolút számokban nézzük meg az ezen népgazdasági ágazatokban dolgozók számát. 1949-ben az iparban és építőiparban 28 702 fő, 1960-ban 43 901 és 1969-ben 53 379 fő dolgozott. 2