Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István. Nyomorúságos helyzetünk okozói

— Ne magyarázzon! — dühöngött a törzsúr. — Menjen, mer úgy ... rúgom, hogy visszaesik az anyja ... Kur 11a megszeppenve elment. A törzsúr ránk förmedt: — Maguk mér mutogatják itt magukat? Apám szokott nyugalmával felelt: — Hát ezt csak kívülről tudjuk javítani. A törzsúr erre nem tudott válaszolni. Végig néztek rajtam és köszönés nélkül távoztak. Utánuk nézve arra gondoltam: jó, hogy megértették társaim, ne jöjjenek össze ünnepelni... Néhány nap múlva Nagy József a Népszavából mutatta a hírt: „Ítélet a szentendrei munkástanács ügyben: a pestvidéki törvényszéken Dr. Kecskeméthy gyorsított tanácsa 7 hónapi tárgyalás után .. . gyilkosság büntette" címen három halálos, egy életfogytiglan, kettőt 15 év, egyet 13 évre és 19-et nyolc évtől 2 és fél évi fegyházra ítélt... Ez az ítélet nyomasztóan hatott rám is. Egyben meg is magyarázta a csendőrség gyakori mutatkozását. De azt is; ha megindultunk, haladjunk tovább! Nekünk a törvények paragrafusán át, a ma még részünkre tilosban kell utat törnünk... Az államhatalom is előttünk áll... Azért szükséges minden életünket nehezítő formáját megismernünk. Ha vissza hátrálunk, helyzetünk még kegyetlenebb lesz. A meztelen valóság nyomorúságos helyzetünk egyre több okozóját mutatta meg! Nemcsak a bérmegállapító hatóság, a papok ámításai, a munkáltatók, a silány bérek okozói, hanem a nyomorban tengődő nincstelenek egy része is. És sok esetben olyanok is, akik helyzete az átlagnál valamivel könnyebb volt. A nyomortól való rettegés nevelt ki az agrárproletárokból különböző ügyességre alkalmas embereket: a többek részére munkát vállaló típust. Hajlékony derekú, alázatos csak magukkal törődő emberek ezek, akik nemcsak meghunyászkodók, hanem hízelkedők is. Ilyen emberek kellenek az uradalmi intézőknek és egyéb munkaadóknak, akiknek legfőbb törekvésük, hogy minél olcsóbb munkásokkal dolgoztassanak. És erre nagyon alkalmasak a vállalkozók. Nem a munkások megbízottai ők, hanem a munkáltatóké. A sok közül hadd említsem meg Csuvár György aratást vállalót. A múlt évben egy szekér szalmát kapott az uradalomtól. A szomszédoknak a szalma fel se tűnt. A szekérderékban azonban 2 zsák búza lapult. Ez már feltűnt. Az ilyen kis ajándékok buzdítják a vállalkozókat, hogy minél olcsóbb aratókat toborozzanak. Kevesebbe kerül az uradalomnak egy embert jobban megfizetni, mint a 30—40-et De ez még nem elég az említett bandagazdának sem. Elvárta, hogy aki arató akar lenni, az is fizessen, másként nem kap a munkához jogot. Akadt nem is nagyon szegény munkás, aki egy malacot adott neki, hogy arató lehessen. Többen csak egy-két liter borocskával szerezték meg a jóakaratát. Igaz, neki is bele került az intézőig jutás, némi ajándékozásokba. Először is az uradalmi csőszök támogatását kellett megnyernie, hogy az intézőnek őt ajánlják, hiszen válalkozók annyiar. jelentkeztek, hogy kilett volna belőlük a szükséges arató csapat... Szomorú tények ezek, de figyelembe kellett venni. Ezek és a többi hasonlók értették meg velem is, hogy azt az erkölcstelen, káros állapotot csak erős szervezett erővel fékezhetjük meg. Fel kellett tárnom e szomorú helyzetet és az egyéb munkabér és piaci árak kegyetlen képét is... „Endrődön mezőgazdasági munkára — (a már említetteken kívül) nem keresnek férfi munkaerőt, csak lányokat és fiúkat. Ezeknek 15, 20, 25 és 30 korona napszámot ígérnek." Kubikmunka van a Hármas-Körös déli oldalán. Báboczkai társulat végeztet gátépítést. 100 munkás dolgozik, 32 koronát fizetnek köbméterenként. Napi keresetük 70—120 koronára rug... Az „olcsósági hullám" ezt a keresetet annyira elsepri, hogy alig marad belőle rendes táplálkozásra. Egyébként az „olcsósági hullám" az endrődi piacot eszerint fenyegeti: egy pár 6—10 hetes malac ára 800—1200 korona, egy pár tyúk 240—260 K, egy kiló szalonna 100—120 K, disznóhús 60 K, marhahús 40 K, túró 24 K, bab 12 K, kilógrammonként. Tej litere 8 K, krumpli vékája 140 K. Egy férfiing 280 K, egy pár csizma 1000—1400 K. <294