Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Pálmai János: Az ismeretterjesztés korszerűbbé tétele az orosházi járásban

A dolgozó emberek érdeklődésének központjában ma olyan témák foglalnak helyet, amelyek egyéni és társadalmi tevékenységük szolgálatában állnak. Erre az érdeklődésre differenciáltság a jellemző. Az érdeklődésnek a témával való azonosság szellemi kielégülést eredményez, sőt további motiváció forrásává érhet. A községi felelősök az ismeretterjesztési évad eredményt hozó előkészítésében a legtöbbet tehetnek. Nem várhatják a gazdasági, ipari, kereskedelmi és egyéb szervek tématervének benyújtását, maguknak kell kutatónak, sokoldalú elem­zőnek lenni ahhoz, hogy a dolgozó emberek érdeklődésére helyesen reagáljanak. Keressék fel az üzemek vezetőit, a brigádvezetőket, a termelőszövetkezetek illeté­keseit és érdeklődjenek azon dolgozók munkateljesítménye alakulásáról, fejlődé­séről, akik valamely előadássorozat hallgatói. Ha kis jelét is látják a dolgozók munkateljesítménye növekedésének és ezt az előadásokon hallott ismeretanyag motivációjának tudják be, úgy az érdeklődés fenntartásának nyitját találták meg. Tudniok kell arról is, hogy a dolgozó emberek érdeklődése az életkortól, a tele­pülésviszonyoktól, az egészségi állapottól, a temperamentumtól, a személyiség karakterétől, a feldolgozási ágtól, az ingerként megjelenő valamely előadás fel­hívó jellegétől- intenzitásától, továbbá gyakoriságától, a környezet, a munkatársak és a szűkebb család példájától, állásfoglalásától, véleményétől és sok más külső vagy belső tényezőtől függ. E tényezők mélyén egyéni szükségletek és társadalmi hatások ötvözete áll. Az érdeklődés tehát állandóan változik, vagyis mindig a dolgozó embert ért hatásrendszerek nyomán új és új felé fordul. A kiegyensú­lyozott ember érdeklődési szférája általában állandó. Ügyelni kell arra, hogy mindig legyen tartalékban egy-egy témakör, amelyik az érdeklődés középpontjába kerüljön, s a kielégülés után egy újabb kövesse a régit. Az érdeklődés fenntartá­sának ez az egyedüli és járható útja. G. István kardoskúti lakos évek óta rend­szeres hallgatója a mezőgazdasági és kertészeti előadássorozatoknak. E téma szeretete az ismeretanyaggal kötött szoros kapcsolata a mezőgazdasági techni­kumi végzettség megszerzésére ösztönözte. P. István házi könyvtárt rendezett be, s az aktuális szakkönyveket mindig megvásárolja. Az előadások hallgatóságának állandósítása, a jó szervezési eredmények, intenzív kapcsolat a művelődési házzal és a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, a pozitív példák hatásfokának a szervezés szolgálatába állítása — legjárhatóbb módja az érdeklődés fenntartásának — s ez mind-mind az ismeretterjesztés előnyére válik. A vázolt tények józan ítéletalkotásra intenek. Ez pedig a csalódásoktól, az irrea­litástól ment meg. Az elmondottakból megállapítható, hogy mind a járás egészére, mind a kiemelt községekre nézve az előadások és a hallgatói átlag fokozatos nö­vekedése jellemző (eltekintve az egyes évek közötti eltérésektől), ennek ellenére az előadások hatósugara igen szűk társadalmi rétegre, jobbára vezetőkre, alkal­mazottakra és értelmiségi dolgozókra terjed. Miben jelölhetjük meg a jövő útját, mit kell tennie az ismeretterjesztésnek, a népművelési dolgozóknak ahhoz, hogy a társadalmi elvárásnak megfeleljenek. a> Fontos szubjektív feltételnek tartjuk a községi felelősök stabilizálódását. A községi felelős és a művelődési ház vezető — mint két egymást segítő és erősítő aktív tényező összhangja szükséges az eredményes ismeretterjesztés­hez. Az állandó személyi változás a papírforma melegágya. b) A hallgatói átlag emelésének nem kizárólagos feltétele az előadások számá­nak növelése. A községi felelősök évadnyitás előtt közvetlen információszer­zés útján mérjék fel a témaigényt, egyeztessék azt a központi témajavaslattal, és a reális igényekre építsék az egyes szervek, üzemek, intézmények előadás­sorozatait. c) Az ismeretterjesztéssel szemben támasztott legalapvetőbb igény abban áll, hogy jusson el minden társadalmi réteghez. Úgy kell variálni a témakörö­ket, hogy az függvénye legyen a falun élő emberek alakuló életformájának. <273

Next

/
Oldalképek
Tartalom