Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Helmeczy László. Gyógynövények Békés megyében

A sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorus) köhögés, fulladás esetén nyújt enyhülést. Egyedül Békés megyében termesztik. A fészkesvirágúak (Compo­sitae) családjába tartozó növény. Őshazája Afrika. Egy méter magasra növő, narancsvörös virágú. Termése a napraforgóéhoz hasonló, csak annál lénye­gesen kisebb. Virágát színező anyagként használják élelmiszerek, cukrász­készítmények, italok, gyógyszerek készítésénél. Sárgától a piros színig fest. Falun a leves színesítésére is használják. Termése 15% finom zsíros olajat tartalmaz. Több nyugati országban olajnyerés céljából is termesztik. A benedekfüvet (Cnicus benedictus) elsősorban a likőripar részére termelik. E mellett teája is étvágyjavító, emésztést serkentő, epehajtó hatása miatt. Sárgaság ellen is használják. Nagyobb adagban használva hánytató hatású. Termése 25% zsíros olajat tartalmaz, a kozmetikai ipar alapanyaga. A nö­vény a Földközi-tenger mellékéről származik, 1 méter magasra is megnő. Levelei 10—30 cm hosszú lándzsás kerületűek, virága sárga színű. A 30—40 cm hosszú virágos, leveles részeit és oldalhajtásait használják drogként. Nagyon fontos gyógynövény az anyarozs (Claviceps purpurea), mely a kalászosokon — főleg a rozs kalászain — élősködő gomba áttelelő alakja. A gomba áttelelő alakjának latin neve: secale cornutum. Az anyarozs alkaloidá­kat és bonyolult összetételű szerves vegyületeket tartalmaz. Alkaloidái három csoportba sorolhatók: 1. ergotamin; 2. ergotoxin; 3. ergometrin. Szerves ve­gyületei közül ismertebbek: histamin, tiramin, acetilcholin stb. Az ősrégi asszír és perzsa agyagtáblák mint elemi csapásról emlékeznek meg róla. Csák 1857-ben sikerült kivonni belőle az ergotint, amit az orvostudomány csak 1931-ben fogadott el. Az ergotinnak igen értékes tulajdonságai vannak; ér­szűkítő hatású, tehát vérzéscsillapító, de összehúzza a méh sima izomzatát is. E tulajdonságait elsősorban a szülőorvos használja fel. Ma már nélkülözhetet­len gyógyszer az orvos kezében. A gyógyszeripar anyarozs szükséglete világ­szerte megnőtt, ezért ma már a gombaspórákkal mesterségesen fertőzik meg a rozskalászokat, s így lényegesen magasabb termést lehet elérni. * * * Békés megye kiemelkedő helyet foglal el a fűszermagvak termesztésében is. A fehér mustárt (Sinapis alba) elsősorban a konzervipar és a háztartások fűszerként használják. Savanyított zöldségféléknek és tartósított húsoknak kellemes ízt ad. A mustárkrém fehér és fekete mustár keverékéből készül. A fehér mustárnak, mint gyógyszernek is nagy kultusza van a nyugati orszá­gokban. Sokféle betegség ellen alkalmazzák. Használják érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési pa­naszok, felfúvódás, reuma, isiász és bőrkiütések ellen, jó vértisztítónak is tartják. A legjobb hatást úgy érik el, hogy naponta háromszor étkezés előtt egy-egy csapott kávéskanálnyit szétrágás nélkül lenyelnek. A magot a gyo­mor kilúgozza és emésztetlen állapotban távozik a szervezetből. A gyógy­hatást a gyomor által kilúgozott enyhe emulziók váltják ki. A növény a ke­resztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozik és kizárólag magjáért ter­mesztik. A fekete mustár (Brassica nigra). A növény neve feltehetően kelta eredetű és a káposzta (brasic) szóból származik. A keresztesvirágúak (Cruciferae) <264

Next

/
Oldalképek
Tartalom