Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Krupa András: Fonó Tótkomlóson és környékén

KRU P A ANDRÁS: FONÓ TÓTKOMLOSON ES KÖRNYÉKÉN Most, amikor a tótkomlósi és környékbeli fonóról (priadke) írunk, a tele­pítésének 225. évfordulóját ünneplő Tótkomlós és részben e nagyközség szlo­vák ajkú lakói által telepített Pitvaros, Csanádalfcerti és Nagybánhesyes helységek fonóéletének ma még élő, ismert adatairól szólunk. A fonó helye, szerepe E vidéken már több, mint négy évtizede nem harsan fel a nóta, a cite­raszó, és lassan ötven-hatvan éve, hogy nem pörög az orsó a fonóban. Szá­zadunk első három évtizedében még a fiatalok jellegzetes kollektív munka­helye, főként játékos népi szórakozóhelye. A népi ünnepi szokások leg­többje — akár az emberi élet három nagy fordulópontjával (házasság, szü­letés, halál) összefüggő családi ünnepségeket, a lakodalmat, a keresztelői la­komát és a halotti tort, akár az alkalmi mulatságokat, a disznótorokat vagy a vásári, búcsúi szórakozásokat vesszük is figyelembe — a különböző kor­osztályok (fiatalok, középkorúak, öregek) együttes jelenlétével, részvételé­vel bonyolódott le. Az ősztől tavaszig tartó fonó csak a fiataloké volt. Raj­tuk kívül csupán a ház gazdasszonya vett részt benne, „őrködött" felettük. Itt tanult meg a fiatal beilleszkedni — a más jellegű és célú munkahelyi kollektíván kívül (ha bérmunkára kényszerült) —• a falunak kisebb, de a falusi társadalmi élet tulajdonságait magába foglaló közösségébe, itt sajátí­totta el a családi normákon túl lévő együttélés, a felnőtté váló fiúk és lá­nyok közti viselkedésnek első népi szabályait. Korábban intenzívebben, de még a tisztán szórakozást nyújtó fonóbeli estéken is. A párválasztás helye is volt a fonó, a legénynek a falusi közösségen belül több fonón is alkalma nyílt a neki megfelelő, a fonásban szorgoskezű, talpra­esett, szép lány kiválasztására vagy a napszammunkán kialakuló közeledés, ismeretség megerősítésére. Nem utolsósorban a fonó kielégítette a fiatalok szórakozásvágyát. „Tody nebov ani mozi, ani szinház, ani rádiov, tak volu­tin sa mládez meskala hát."+ (Akkoriban nem volt sem mozi, sem színház, sem rádió, hát valamivel el kellett, hogy töltse az idejét a fiatalság.) Adat­közlőink hangsúlyozták, hogy nem történt ott soha semmilyen erkölcstelen dolcg, hanem a jókedvű, dalos-táncos, csak nagynéha duhajkodó szórako­t+Min'egyik szlovák szö\eg magnetofon-feltétel. 6 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom