Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)
1971 / 2. szám - Virágh Ferenc: Adalékok a kivándorlás Békés megyei történetéhez
dorlás ellen. Tennünk kell különösen most, amikor a szűkös gazdasági esztendő, s az ennek folytán a szegény néposztályra leselkedő ínséges tavasz eddig soha nem tapasztalt mértékben kényszeríti kivándorlásra a munkabíró embereket családtagjaikkal együtt. Egy másik megyebeli újság 1 6 szerint 1905-ben 539 fő vándorolt ki a megyéből, akik mind földmunkások és napszámosok voltak. Ugyancsak e lap január 23-i számában tudósít egy népgyűlésről, amelynek szónoka, Áchim L. András búcsúztatott a békéscsabai Népegylet udvarán 40 Amerikába induló földmunkás férfit. Egyben jól szemlélteti, érzékelteti ez a mozzanat, hogy Áchim L. András küzdelme hogyan gyökerezik és milyen társadalmi valóságban. A rendőrség és főszolgabírói jelentések is bizonyítják, hogy szinte kizárólag a proletárok vagy félproletárok mozgalma a kivándorlás. A gyulai városi rendőrkapitány egy 1905-ben készült jelentésében arról beszél, hogy nagy összetartó erő rejlik az egyleti szervezkedésben, s ha mégis kivándorol valaki Gyuláról, elsősorban a munkásság sorából kerül ki. 1' A békési főszolgabíró 1906-ban készült jelentése szerint Békésről kisiparosok és földmunkások, 1 8 a szarvasi főszolgabíró jelentése szerint 1906-ban Kondorosról is és Szarvasról is szegény sorsú kisiparosok és földmunkások mentek el. Az utóbbi helységből 1905-ben 12 és 1906-ban 12 kisiparos távozott Amerika felé utazva. 1 9 A szarvasi és a gyulai főszolgabíró 1907. évi jelentéséből kitűnően a szarvasi és a gyulai járásból földmunkások vették útjukat Amerika, illetve a Balkán felé. 2 0 A kivándoroltak 18—31%-a Fiúmén keresztül hagyta el az országot 1904—• 1914-ig. A trieszti kapu 1905-ben nyílt meg a tömeges kivándorlás számára. A kivándorlók többsége (1904—13-ig 36,3%) Brémán, Hamburgon, Antwerpenen és Rotterdamon át távozott. 2 1 Nagy általánosságban elmondható, hogy Szabó Ervinnek a kérdéssel kapcsolatos megállapítása 2 2 — miszerint a kivándorlás a 10-es évek közepéig az uralkodó osztály érdekeit szolgálta — Békés megyében is helytálló, igazoltnak látszik. A gyulai rendőrkapitány 1906-ban készített jelentése nem is leplezi megelégedését, hogy eltávozik a munkásszervezet harci eredményeivel elégedetlen, sztrájkra hajló lázadó elem, aki „a munkaadó és a munkás közötti jóviszony megbolygatás"-ára törekszik, s idehaza maradnak „a dolgozni akarók". 2 3 Igiy hát a nagybirtokosok továbbra is rendelkeztek az alacsony bérszinten munkát vállaló tömeggel, sőt sok esetben jelentős injekciót is kapott ez a tábor, hogy anyagi helyzetét külső forrásból elmozdítsa a hazai viszonyok szabta nyomor szintjéről. Ismeretes, hogy a kivándorlók 1905—1907 között országos méretben évi 150—200 millió koronának megfelelő összeget küldtek haza. 2 4 Szeberényi L. Zsigmond adatai szerint 2 5 az Endrődről 1904-ben kivándorolt Rózái Lajos 1906 végéig 2770 korona értékű dollárt, egy másik volt napszámos egy bő negyedév alatt 420 korona értéket küldött haza. (Egy dollár=5 korona értékkel abban az időben.) A gyomai főszolgabíró számításai szerint Endrődre 1906-ban száznyolcvanezer koronányi támogatás érkezett Amerikából. Csorvás községbe évenként 800—1200 korona érkezett postán. Öcsödre pl. Prónay Lajos 1905—1906-ban összesen 2770 koronának megfelelő dollárt juttatott haza. „Egy vagyont — írja a szarvasi főszolgabíró 2 6 —, amelyhez a magyar munkás idehaza egy hosszú élet tartama alatt csak ritka esetben jut." <195
