Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 2. szám - Pölöskei Ferenc: Áchim L. András a parlamentben

ban még elhibázott, kizárólag választójogi taktikájára alapozott szövetségi orientációjának időszakát élte, s az uralkodó osztályok egyik, vagy másik csoportjától remélt kompromisszumok útján képviselői mandátumokat. Amikor pedig szakít ezzel a taktikával, s 1911-től kezdve az ellenzéken — részben a parlamenten kívül — keresi már szövetséges társait, addigra a paraszti mozgalom kerül hullámvölgybe. 2 4 Achim parasztpártja mindenesetre már legmagasabb csúcsán átjutva úgy érkezik az 1910-es esztendőhöz, hogy a koalíció végnapjaiban tájékozódása rendkívül bizonytalanná vált. Ferenc József 1910 januárjában kinevezi új, a régi szabadelvűekre támaszkodó kormányát, megalakul új pártjuk is, Nemzeti Munkapárt néven. A munkapárt mindenekelőtt a finánctőkésekre és a velük szoros politikai és gazdasági kapcsolatban álló nagybirtokosokra támaszkodott. A parlamentben kezdetben, az 1910 júniusi választásokig még kisebbségben volt, ezért hangzatos demokratikus szólamokkal igyekezett maga mellé állítani, vagy legalább is semlegesíteni a koalícióból kiábrán­dult magiyar és nemzetiségi néptömegeket. Átmenetileg Áchim pártjában is illúziókat tudott kelteni. Az Országos Földmíves Párt és Áchim paraszt­pártjának közös lapja, a Szabad Föld írt az új miniszterelnökről: „Héder­váry gróf úr igazi úr a szó nemes értelmében, jó sőt szenvedélyes gazda, s atyai barátja a földművelő népnek." 2 5 Egy héttel később pedig így ír a Szabad Föld: ,,A parasztpárt bizonyos megnyugvással fogadta a Khuen Héderváry kormány kinevezését, mert azt reméli ettől a kormánytól, hogy szándéka a képviselőválasztások elrendelése." 2 6 Az 1910-es választásokon fölényesen győzött a Nemzeti Munkapárt. Ez­után egyszeriben elejtette korábbi taktikáját s nemcsak a magyar uralkodó osztályok hagyományos népellenes politikáját folytatta, hanem hozzákezdett a háborús program kidolgozásához, tervbe vette a belpolitikai rendszer tel­jes megmerevítését, a 67-es belpolitikai rendszer még meglevő liberális ele­meinek megszüntetése útján. Ilyen körülmények között került be 1910 nyarán Áchim L. András harmadszor is a képviselőházba. Életének, s képviselősé­gének ez az utolsó egy éve a magyarországi belpolitikai élet nagy viharai­nak az esztendeje. Miközben az új munkapárti parlamenti többség kidol­gozta a hadsereg létszámának növelését célzó ún. véderőfejlesztési programot és készült a belpolitikai élet korabeli szabályainak átalakítására, így az adott parlamentarizmus megrencLszabályozásaira is, addig a progresszió irányzatai is közeledtek egymáshoz. A szociáldemokrata párt 191 l-es márciusi kongresszusán szakított korábbi szövetségi orientációjával. Garami Ernő előadói beszédében beismerte a pártvezetőség eddigi taktikájának hibáit, elvi megalapozatlanságát... ,,a pártnak a politikai taktikája a politikai konstelláció szerint igen gyakran, sokszor meglepően és rohamosan változott, sokszor valósággal az ellenkező taktikai álláspontra került a párt, egészen rövid idő alatt. Ha csak vissza­emlékszünk úgy nagyjában arra, hogy a párt milyen politikai, taktikai konstellációkban volt benne az utolsó évtizedekben, akkor első pillanatra chaoti'kus valamit látunk." 2 7 A kongresszus kimondotta, hogy a magyar­országi szociáldemokrata párt „a szevezett munkásság erejének és minden eszköznek felhasználásával véksőkig elszánt harcot fog vívni, melléje állván mindazoknak, akik a népjogok mellé állnak, szembefordulva mindazokkal, <163

Next

/
Oldalképek
Tartalom