Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

szövetkezettörténeti monográfiája, Miklya Jenő: A pákászok világából a modern kereskedelembe. A Sárréti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet — Szeghalom — története (Szeghalom, 1970. A Szövetkezet kiadása) című munkája. A sokoldalú és minden írásában példás alaposságra törekvő szerző műve ügyesen ötvözte az elmélyült történeti kutatás és a rangos propaganda követelményeit. A szövetkezet megtett útjának, megalapozott eredményeinek és reálisan látott gondjainak bemutatása a legmeggyőzőbb és legjobb népszerűsítés. Miklya Jenő a néprajzi és kultúrtörténeti búvárkodások nyomán előkerült mozzanatokat, adatokat is jól beépítette a kiadványba. A szövetkezet története szerves része a táj, a község múltjának. Az első évek lelkesedését, nehézségeit, botladozásait, majd az önkiszolgáló rendszer körüli emberi gyengeségeket leíró, élesszemű, de melegszívű krónikásra valló oldalak a megformálás írói eszközei tekintetében is érdekesek. Szakszerűen és olvasmányosan elemzi a gazdasági eredményeket, a Szeghalom környéki idegenforgalmi adottságokat. Az ökonomikus szerkesztésű munkából egyedül a körökről, egyesületekről írt rész „lóg ki" (42—43. old.), jó lett volna a II. részt is az elsőhöz hasonló alfejezetekre tagolni, a III. részben az alcímek tipográfiájában van zavar. Mindez persze tartalmi tekintetben mit sem von le a könyv értékéből. Külön megjegyzést érdemel a kiadvány kétezres példányszáma, ami a széleseb körben történő terjesztést lehetővé teszi. Kiemelkedően értékes, gondos munka, méltó az eddigi battonyai kutatásokhoz Szakáts István: Battonya hírlapirodalma (1890—1925) c. műve, amely a Battonyai Füzetek 15. számaként jelent meg. A község egykori mezővárosi jellegű fejlődésének nem jelentéktelen mutatója. hogy 1890—1914 és 1923—1925 között tizenegy helyi lap kiadására került sor. A helyi sajtó „fénykora" a századforduló tája volt, a Horthy-korszakban napvilágot látott orgánumok gyakorlatilag egészen kisstílű, a közvélemény alakításában számottevő szerepet nem játszó újságocskák voltak. Szakáts István imponáló alapossággal és módszerességgel derítette fel az eléggé szétszórtan, többnyire hiányosan megmaradt példányokat. Az egyes lapok történetének, szemléletének, érdeklődési körének részletes feldolgozását a hozzáférhető számok átnézése, az elsődleges forrásanyag alapján oldotta meg, dicséretes általános történeti és lokálhistóriai tájékozottság birtokában. Különösen fontos és hasznos munkát végzett az újságok tartalmi ismertetésével. A további feltáró tevékenység e kiadványra alapozva, két irányban bontakozhatna ki: Elkészülhetne a battonyai lapok részletes cikkbibliográfiája, másfelől pedig a község nyomdászatának története. (Ez utóbbinak viszonylagos gyengeségére mutat, hogy a battonyai újságok jórészét Aradon, Makón, Pécskán nyomatták.) A gyomai Kner Nyomdaipari Múzeum megnyitására vehettük kézbe a Bibliotheca Bekesiensis 4. köteteként Elek László válogatását Kner Imre gondolatai az életről, az irodalomról, a könyvművészetről címmel, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a gyomai tanács közös kiadásában. (124 oldalon, Papp János szerkesztésében, Petőcz Károly tipográfiájával.) Elek László hét fejezetbe, hét nagyobb-általánosabb gondolatkörbe gyűjtötte össze — mintegy ízelítőül — Kner Imre életútjának, küzdelmeinek, messzetekintő humanizmusának tükörképét. Megrendítő vallomások sorakoznak az olvasó előtt, a fennmaradt gazdag levélanyag legmélyéig hatoló válogatásban. A találóan megválasztott, egyszerre kronologikus és tematikus csoportosítás nagyon tömör formában, vastag kötettel felérő sokoldalúsággal adja vissza Kner Imre egyéniségének, életelveinek, munkájának leglényegét. Aki már próbálta, jól tudja, milyen nehéz és körültekintést kívánó műfaj az ilyen átfogó szemléletű gyűjtemény. A kötet jól bizonyítja a sokszor, de sohasem elégszer leírt igazságot: Kner Imre személyében a XX. századi magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb egyénisége élt és dolgozott Gyomán. Két gyulai tárgyú történelmi regény is megérdemli figyelmünket. Paradox helyzetnek tűnhet, hogy a gyulai vár körüli honvédő harcok irodalmi megjelenítését célzó törekvések (az utóbbi években a gyulai Ivanus Illés és a sze<142