Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

M ÁR AI GYÖRGY: KIADVÁNYOK A SARKADI „LENIN" TERMELŐSZÖVETKEZET NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA ALKALMÁVAL A különböző évfordulók és jubileumok bő alkalmat és lehetőséget nyújtanak helytörténeti tanulmányok és visszaemlékezések publikálására. Az ünnepi alkalom és hangulat azonban nem mentesíti ezek szerzőit azok alól a követelmények alól, hogy a helytörténetírás alapvető hagyományait és szabályait betartsák. A megjelentetett írásmű hitelessége és komolysága függ ezektől. A rendszeresség és a mondanivaló felépítésének szerkezeti egysége pedig minden írásmű elemi követelménye. Végül a helytörténeti publikáció nem nélkülözheti a forráshelyek és a felhasznált dokumentumok megjelölését. A Sarkadi „Lenin" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet magja a Magyar Föld Rt. Sarkad, — Feketeér majorjában csírázott ki a felszabadulás pillanatában. Ezt a pillanatot remekül érzékelteti a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által „Negyedszázada együtt" címmel kiadott visszaemlékezés gyűjtemény, amely az 1945-ben megalakult termelőszövetkezetek életének és küzdelmeinek legjelentősebb eseményeit idézi fel villanásszerűen. Az uradalmi gőzekével végzett őszi szántást 1944. okt. 6.-án Sajti Ferenc és Szegedi János, akik később a tsz alapító tagjai, amikor a front elviharzott mellettük. A két urasági cseléd úgy értékelte a történelmi pillanatot: „Szántsunk tovább, de most már magunknak!" Az 1945. április 23-án megalakult „földmunkás termelőszövetkezet" rövid idő múlva a helyi Földművesszövetkezet „Őstermelő csoportja"ként működött, amíg 1949. dec. 23-án termelőszövetkezetté nem alakult át. A „Negyedszázada együtt" füzet 6 oldalon idéz egy-egy fontos eseményt — a teljesség igénye nélkül, hisz a cél csupán az, hogy a 25 éves együttlétet hirdesse. Az alapítók fényképei, s néhány sikerült fénykép a termelőszövetkezet mai életéből egészíti ki a nívós és az ünnepi alkalomhoz méltó visszaemlékezést. „A Feketeériek negyedszázada" címmel jubileumi kiadványt jelentetett meg a Sarkadi „Lenin" Termelőszövetkezet is, melynek szerkesztője Kukk Imre, a Békés megyei Népújság belső munkatársa. Dobozy Imre kitűnő korrajza a feketeéri tábláscsoport megalakulásáról és működéséről a mai munkaegység ősét jelentő pontrendszer kialakításának állított írott emléket annak idején; — majd a 20 éves jubileumra gyűjteményes kiadásban megjelent az az országos I. díjat nyert pályamunka is, mely első teljes és eredeti feldolgozása az ország e térségben megalakult első termelőszövetkezete elemző történetének, bár az említett kötetben csak egy töredék nyert publikálást. „A Feketeériek negyedszázada" kiadvány szerzői erősen támaszkodnak e pályamunkára, nemcsak a fejezetcímekben, hanem adatokban is, de az utalásról megfejletkeztek. Stílusában és felépítésében népies krónikának tűnik, mely nem keresi az események hátterét és összefüggéseit, sőt egyes témákra vissza-visszatér; — a fontosabbak felett — pl. az 1947. évi Rákosi-levél visszatartójának: Szabó Lajos járási párttitkárnak a szerepe — átsiklik. Egy alapító tag: Tobai Sándor személyének kiemelése folytán a szö<138