Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

tatják a Wenckheim-birtok két pusztájának (az egyik akkor már a Széchenyieké) Gyula városhoz való tartozandóságát, amely „csak 1873-ban Wenckheim Károly nagybirtokos kérelmére (hogy kevesebb közadót kelljen viselnie) törvénytelen és önkényes intézkedés következtében csatoltatott el. De a város népe sohasem adta fel az ehhez a területhez fűződő történelmi jogát". Más példák: Békés községben a Földigénylő Bizottság maga csökkentette a juttatás egységét, hogy a hazatérő hadifoglyoknak földet tudjon adni. Általában Békés megyében az alapjuttatás _nagyságát akkora területben állapították meg, amekkora egy-egy községben a juttatások nagyobb része volt. A megyei Földbirtokrendező Tanács minden ettől eltérő juttatást túljut/tatásnak minősített és törölt, ha nem volt kellően indokolt. Ezért az érdekeltek gyakran panaszolták a Tanács juttatást csökkentő, arányosító tevékenységét. Az ilyen panaszokról állapítja meg az Országos Földbirtokrendező Tanács a ..kiosztott birtokok csökkentése csak ott viendő keresztül, ahol a kiosztás nyilvánvalóan jogtalan, illetve a juttatott terület aránytalan volt." Viszont a Megyei Földbirtokrenclező Tanács azon az állásponton van „az elégedettség annál nagyobb, minél egyenlőbb az elbírálás." Emiatt azután súlyos összeütközésbe is került a jogérzetükben méltán sértett igénylőkkel. Az elmérgesedett konfliktusok következtében gyakran arra kényszerült a Tanács, hogy felosztást kiigazító határozatokat hozzon, ismét gyakran a már juttatottak sérelmére. Az ilyen kiigazító tevékenységét a Tanács azzal indokolja, hogy 1945 tavaszán az idő rövidsége miatt az igényjogosultságot nem tudták komolyan elbírálni, sokan tartózkodtak és így a földet kevés jelentkező között osztották szét. Az idő teltével a hibák mindinkább előtérbe kerültek. Ezért Újkígyóson, Orosházán és Békésen a visszatért hadifoglyok és egyéb kielégítetlenek nyomására az egész határt újraosztották, a felettes szerv felszólítása nélkül is. Amikor azonban Bélmegyeren a mérnökök felhívták a juttatottakat, mutassák meg, a tábla melyik szélén adják le a lefaragott területet, ezt a juttatottak megtagadták és nyilatkozatot küldtek a Földbirtokrendező Tanácsnak: „a földünkből egy négyszögölet sem adunk le." Fontos új adatokat tartalmaz Donáth Ferenc könyve a megyei termelőszövetkezeti mozgalom kezdeteiről. Eddig általánosan tudott volt, hogy az első mezőgazdasági termelőszövetkezet az országban a sarkadi Feketeéren alakult. Ezt a tudomásunkat Donáth adatai alapján így módosíthatjuk: A sarkadi Lenin tsz az ország ma is működő első termelőszövetkezete. Az ismertetett műből ugyanis kiderül, hogy a Körösladányhoz tartozó Fáspuszta gazdasági cselédei már 1945. március 25-én beadvánnyal fordultak a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, amelyben az „általuk gazdasági cselédekből alakult szövetkezet részére" igénylik a gazdaság épületeit és gépeit, valamint igás barmait. 43 tag 427 hold földet igényelt, ehhez még béreltek is, összesen 600 holdon gazdálkodtak szövetkezetileg. Sarkadkeresztúron a Földigénylő Bizottság 27 tagja 1945. április 14-iki ülésén „magáévá teszi a szövetkezeti munkálatokban tömörülést a következők alapján: gazdasági gépek beszerzése szövetkezeti alapon. A vetőmag alá előkészítés táblás művelés, de a már előkészítet földek bevetése, megkapál ása, gazolása, aratása stb. külön-külön történik. Ezen szövetkezet vezetésére a földigénylők, illetve a szövetkezeti tagok saját maguk közül választanak vezetőséget." Végül Orosházán a kakasszéki uradalom munkásainak és cselédeinek képviselői bejelentették a Földigénylő Bizottságnak „ ... értekezletet tartottak, amelyen az uradalom alkalmazottai egyértelműen úgy döntöttek, hogy hajlandók lennének a nekik családonként kiadandó földterületet szövetkezeti alapon is megművelni... kérik, hogy részükre az uradalom leltárából a szükséges gazdasági eszközök rendelkezésre bocsáttassanak." Donáth Ferenc könyve emelkedett szelleméhez méltó nemesveretű szavakat talált befejezésül: ... A reform lezárta a múltat, egy nagy néposztály cselekvő részvételével. (Akadémiai Kiadó, 1969.) <135