Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

tatják a Wenckheim-birtok két pusztá­jának (az egyik akkor már a Széche­nyieké) Gyula városhoz való tartozan­dóságát, amely „csak 1873-ban Wenck­heim Károly nagybirtokos kérelmére (hogy kevesebb közadót kelljen viselnie) törvénytelen és önkényes intézkedés kö­vetkeztében csatoltatott el. De a város népe sohasem adta fel az ehhez a terü­lethez fűződő történelmi jogát". Más példák: Békés községben a Földigénylő Bi­zottság maga csökkentette a juttatás egységét, hogy a hazatérő hadifoglyok­nak földet tudjon adni. Általában Békés megyében az alap­juttatás _nagyságát akkora területben ál­lapították meg, amekkora egy-egy köz­ségben a juttatások nagyobb része volt. A megyei Földbirtokrendező Tanács minden ettől eltérő juttatást túljut/ta­tásnak minősített és törölt, ha nem volt kellően indokolt. Ezért az érdekeltek gyakran panaszolták a Tanács juttatást csökkentő, arányosító tevékenységét. Az ilyen panaszokról állapítja meg az Or­szágos Földbirtokrendező Tanács a ..ki­osztott birtokok csökkentése csak ott viendő keresztül, ahol a kiosztás nyil­vánvalóan jogtalan, illetve a juttatott terület aránytalan volt." Viszont a Megyei Földbirtokrenclező Tanács azon az állásponton van „az elégedettség annál nagyobb, minél egyenlőbb az elbírálás." Emiatt azután súlyos összeütközésbe is került a jogérzetükben méltán sértett igénylőkkel. Az elmérgesedett konflik­tusok következtében gyakran arra kény­szerült a Tanács, hogy felosztást kiiga­zító határozatokat hozzon, ismét gyak­ran a már juttatottak sérelmére. Az ilyen kiigazító tevékenységét a Tanács azzal indokolja, hogy 1945 tavaszán az idő rövidsége miatt az igényjogosultsá­got nem tudták komolyan elbírálni, so­kan tartózkodtak és így a földet kevés jelentkező között osztották szét. Az idő teltével a hibák mindinkább előtérbe kerültek. Ezért Újkígyóson, Orosházán és Békésen a visszatért hadifoglyok és egyéb kielégítetlenek nyomására az egész határt újraosztották, a felettes szerv felszólítása nélkül is. Amikor azonban Bélmegyeren a mérnökök fel­hívták a juttatottakat, mutassák meg, a tábla melyik szélén adják le a lefaragott területet, ezt a juttatottak megtagad­ták és nyilatkozatot küldtek a Földbir­tokrendező Tanácsnak: „a földünkből egy négyszögölet sem adunk le." Fontos új adatokat tartalmaz Donáth Ferenc könyve a megyei termelőszövet­kezeti mozgalom kezdeteiről. Eddig ál­talánosan tudott volt, hogy az első me­zőgazdasági termelőszövetkezet az or­szágban a sarkadi Feketeéren alakult. Ezt a tudomásunkat Donáth adatai alap­ján így módosíthatjuk: A sarkadi Lenin tsz az ország ma is működő első ter­melőszövetkezete. Az ismertetett műből ugyanis kiderül, hogy a Körösladányhoz tartozó Fáspuszta gazdasági cselédei már 1945. március 25-én beadvánnyal fordultak a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, amelyben az „általuk gazda­sági cselédekből alakult szövetkezet ré­szére" igénylik a gazdaság épületeit és gépeit, valamint igás barmait. 43 tag 427 hold földet igényelt, ehhez még bé­reltek is, összesen 600 holdon gazdál­kodtak szövetkezetileg. Sarkadkeresztúron a Földigénylő Bi­zottság 27 tagja 1945. április 14-iki ülé­sén „magáévá teszi a szövetkezeti mun­kálatokban tömörülést a következők alapján: gazdasági gépek beszerzése szö­vetkezeti alapon. A vetőmag alá előké­szítés táblás művelés, de a már előké­szítet földek bevetése, megkapál ása, ga­zolása, aratása stb. külön-külön törté­nik. Ezen szövetkezet vezetésére a föld­igénylők, illetve a szövetkezeti tagok sa­ját maguk közül választanak vezetősé­get." Végül Orosházán a kakasszéki urada­lom munkásainak és cselédeinek képvi­selői bejelentették a Földigénylő Bizott­ságnak „ ... értekezletet tartottak, ame­lyen az uradalom alkalmazottai egyér­telműen úgy döntöttek, hogy hajlandók lennének a nekik családonként kiadan­dó földterületet szövetkezeti alapon is megművelni... kérik, hogy részükre az uradalom leltárából a szükséges gaz­dasági eszközök rendelkezésre bocsáttas­sanak." Donáth Ferenc könyve emelkedett szelleméhez méltó nemesveretű szava­kat talált befejezésül: ... A reform le­zárta a múltat, egy nagy néposztály cse­lekvő részvételével. (Akadémiai Kiadó, 1969.) <135

Next

/
Oldalképek
Tartalom