Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

len, kifejtvén: „A munkabírók és a gazdaságilag erősebbek csak munkájuk után éljenek." A Békés megyei nemzeti bizottságok nemcsak saját községeikben, de az egész ország területén ezeknek az elveknek megvalósítását követelik. A békési tízes tanács az elesettek, sokgyermekes anyák, öregek, rokkantak, hadbavonultak családjának támogatására „a teherbíró képességű kisgazdákra" progresszív adót vet ki ezzel az indokolással: „Tette pedig ezt a tanács azon szociális gondolattól vezetve, hogy csak az adhat, akinek van, és tartozik adni annak, akinek nincs." Lényegében ezek voltak megyénkben a földreform népmozgalmi előzményei. Amint azonban megjelent a Parasztpárt földbirtokreform tervezete — forradalmi megmozdulás indult annak gyors megvalósításáért. Amire ezenkívül a népmozgalom kiterjedt, az a kormány földreform rendeletének forradalmi korrekciója volt. E népmozgalom árja legmagasabbra csap a Tiszántúl déli felében, éppen ott, ahol a nemzeti bizottságok ragaszkodtak hatalmi funkcióikhoz. A helyi kommunista pártok szervezésében alulról indul mozgalom a földreform szegényparaszti reformjának megvalósításáért. A mozgalom éppen a mi vidékünkön olyan elemi erejű, hogy az Ideiglenes Kormány földművelésügyi minisztere a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén kifejti: „a földreform gyors megvalósítását követeli a nép, ha gyorsan nern csináljuk, a nép maga fogja megcsinálni, s akkor a kormány kezéből kicsúszik a végrehajtás." Az éleshangú követelődzéseket megyénkben az orosházi Nemzeti Bizottság indítja el 1945. február 1-én hozott határozatával, de sorra megszólalnak az összes megyebeli nemzeti bizottságok, szegényparaszti küldöttségeket menesztenek Debrecenbe a földreform sürgős és radikális megvalósításának kiharcolására. Már ezekben az előcsatározásokban jellemző az agrárreform és agrárforradalom sajátos összefonódása, mely a későbbi hónapokban megyénkben még élesebb hangsúlyt kap. Megyénk szegényparasztsága kevesli a földreform radikalizmusát. A rendelet megjelenése után és a végrehajtás első ütemében már megindul a földreform forradalmi kritikája, illetve korrekciója. Tömegek mozdulnak meg a rendeletellenesen kiosztott földek megtartásáért. Ez a forradalmi megmozdulás megyénk nincstelen és szegényparaszti osztályát cselekvően vonja be a politikai életbe. A korrekciónak az a magyarázata, hogy a Tiszántúlon még ez a radikális reform sem elégítette ki teljesen a szegényparaszti igényeket. De a szegényparasztok mindhárom országrészben ténylegesen túllépték a reform törvényes kereteit. Ennek egyik oka az volt, hogy a mezőgazdasági munkások nagy tömegei éppen a nagybirtokban viszonylag szegény Alföldön éltek. Mindenképpen helytálló Donáth könyvének az a megállapítása is, hogy „1945 tavaszán ezeréves birtokrendszer omlott össze. A történés drámai — hihetetlen gyorsan, hetek alatt lejátszódik." Drámai az a küzdelem is, ami a földreform megreformálásért folyt. Az 1000 kh-nál kisebb birtokokból 100 kh. mentesítése temérdek vita forrása volt megyénkben. A paraszti radikalizmus nem volt hajlandó elismerni ennek a kompromisszumos szabálynak a jogosságát, sőt egyenesen jogsértőnek ítélte. Rengeteg ellentét forrása lett ez az igénylők és a hivatalos szervek között. A Békés Megyei Földbirtokrendező Tanács azt közli ezzel kapcsolatban a községekkel: „A Tanács határozatával ellentétben kiosztott ilyen 100 kh. kiterjedésű ingatlanok juttatottai részére telekkönyvi tulajdonszerzést, a műszaki felmérést a Tanács nem teszi lehetővé, s hogy ezeket az ingatlanokat a folyó gazdasági évre kishaszonbérleteknek kell tekinteni." Hiába hívja fel azonban a Megyei Tanács a községi Földigénylő Bizottságokat új felosztási terv készítésére. Ezek a felhívások teljesen eredménytelenek. 1945. április 17-én a Békés Megyei Földbirtokrendező Tanács elnöke írásban panaszolja, hogy egyes Földigénylő Bizottságok a Tanácsnak a Rendelet értelmében hozott határozatát nemcsak hogy tiszteletlenül fogadják, hanem „azzal szembehelyezkedve agresszív magatartást tanúsítanak és önkényesen olyan ingatlanokat vesznek igénybe a földbirtokrendezés céljára, amelyek a törvényes <133