Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

tételű társulatra? Vajon az dönti el egy darab sikerét vagy sikertelenségét, hogy hány Jászai-díjas művész neve szerepel a színlapon? Ez a közönségsiker bizto­sítéka és nem a művészi előadás? — Találóan írja egyik napilapunk mun­katársa az előadásról szóló kritikájá­ban: „Sokan évek óta a fürdőzés, a nyaralás kedvéért vállalják elsődlegesen a gyulai szereplést..." — Ezt éreztük ezúttal is több jónevű művészünk né­hánymondatos szerepének színtelen megformálásában (Gelley Kornél, Hor­kay János, Fülöp Zsigmond) sőt — eddig Gyulán nem tapasztalt példaként — egy-két esetben a szöveg nemtudá­sából adódó kínos jelenetben (Szakács Eszter), vagy majdnem nevetésbe ful­ladó fegyelmezetlenségben is. Ne a név, hanem a komoly művészi munka le­gyen a jövőben a várszínházi szereplés lehetőségének alapja! — E nemkívánatos jelenségek említése figyelmeztetés a jövőre nézve, a kiví­vott rang kötelez, nem szabad lejáratni a gyulai előadásokat! — Hogy az előadás összességében mégis sikeres volt, az néhány kiváló művészi alakításnak köszönhető. A címszerepben Szersén Gyula számos gyulai fellépése közül talán ezúttal nyújtotta a legmeg­bízhatóbb teljesítményt. Mellette Szo­boszlai Sándor markáns, határozott ná­dora, Körösztös István kun fejedelme, illetve Iványi József epizódalakítása — Páter Seraphinus szerepében — tarto­zik az emlékezetes művészi produk­ciók közé. A női szereplők közül Lukács Margit Kossuth-díjas, érdemes művész Predsz­lávája jelentett maradandó élményt. Csányi Árpád újszerű, a vár épületét kevésbé „szerepeltető" és hangsúlyozó díszletmegoldása, illetve Vágvölgyi Ilona korhű jelmezei is jelentős mértékben Calderon: Két szék közt a pad alatt (Kertész Péter és Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész) 9 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom