Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

PAPP JÁNOS: A HETEDIK VÁRSZÍNHÁZI ÉVADRÖL A nyári esték leghangulatosabb szó­rakozásai közé tartoznak a szabadtéri színházi előadások. — Ennek igazolá­sát kell látnunk abban is, hogy az utóbbi évtizedben gombamódra meg­szaporodtak a nyári játékok. Elég, ha csak Szegedre, Gyulára, Szombathelyre, illetve fiatalabb testvéreikre: Szent­endrére, Fertőrákosra hivatkozunk, már­is b ;zonyítottuk állításunkat. — A vál­tozatos, hangulatkeltő környezet — mo­numentális tér, templom, régi vár, bar­lang — azonban csak kellékként, bár fontos kellékként szerepel, amely meg­határozza a bemutatásra kerülő mű­vek témáját, műfaját, — az igazi él­ményt s egyben a sikert a tartalmas, művészi előadás jelenti. A Gyulai Várszínház sikere is abban rejlik, azzal vonz évről évre mind na­gyobb közönséget, hogy ideális, hiteles környezetet teremt egy-egy magyar tör­ténelmi drámának, illetve otthont ad egy-egy klasszikus vígjátéknak, — s az előadások színvonala is méltó a hely varázsához. Az ezévi, immár hetedik évad egy jubileumi előadással s az eddig elért eredményeket, az elmúlt 6 év során ki­vívott művészi rang elismerését szol­gáló eseménnyel kezdődött. A július 3-i premier volt a 100. vár­színházi előadás, amely után először került sor a gyulai Városi Tanács által alapított nívódíj kiosztására. (Miszlay István Jászai-díjas rendező, a várszín­ház megálmodója és megvalósítója, mű­vészeti vezetője, valamint Szoboszlai Sándor és Iványi József Jászai-díjas művészek részesültek ilyen elismerés­ben.) Járt utat, járatlanért el ne hagyj! — tartja a közmondás, s ezt vallották a darabválasztást eszközlők is. az előző évieknek megfelelően alakították az ezévi programot is. A bevált várszínházi ..profil" ezúttal is szerencsésnek bizo­nyult, amit az állandó telt ház, s a min­den eddigit meghaladó előadásszám is bizonyít. Az első bemutató Szigligeti Ede: A trónkereső című történelmi drámája volt. Helyes választással Szigligeti egyik legjobb műve kelt életre a gyulai vár hitess atmoszférát teremtő ódon falai között. A darab felfedezése és színpadra állí­tása Miszlay István igazgató-rendező érdeme, aki meglátta Szigligeti drámá­jában a várszínházi lehetőséget. A szö­vegbeli húzásokat azonban néhol még szigorúbban is kezelhette volna, külö­nösen az egyébként is aránytalanul hosszú I. felvonás esetében, ahol né­hány kitérő elhagyásával, az esemé­nyek meggyorsításával előnyös megol­dások kínálkoztak. Rendezői koncepciójában helyesen hangsúlyozta Miszlay a lengyelekkel majd kunokkal szövetkező, trónkövetelő Borics fejedelem vívódását, utalva a főhős egyéni tragédiája mellett a törté­nelmi helyzetre is. Pedig nem volt könnyű feladat ren­dezői elképzeléseinek következetes ér­vényesítése, az ország különböző szín­házaiból érkező művészek munkájának összehangolása. — Nem a rendezőn mú­lott, hogy ez nem minden esetben sike­rült. — És ez a kérdés a gyulai vár­színházi előadások egyik, évről évre sürgetőbb igénnyel visszatérő, mielőbbi változtatást igénylő problémája. Szükség van-e ennyire vegyes össze­<127

Next

/
Oldalképek
Tartalom