Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - SZEMLE

PAPP JÁNOS: A HETEDIK VÁRSZÍNHÁZI ÉVADRÖL A nyári esték leghangulatosabb szórakozásai közé tartoznak a szabadtéri színházi előadások. — Ennek igazolását kell látnunk abban is, hogy az utóbbi évtizedben gombamódra megszaporodtak a nyári játékok. Elég, ha csak Szegedre, Gyulára, Szombathelyre, illetve fiatalabb testvéreikre: Szentendrére, Fertőrákosra hivatkozunk, máris b

;zonyítottuk állításunkat. — A változatos, hangulatkeltő környezet — monumentális tér, templom, régi vár, barlang — azonban csak kellékként, bár fontos kellékként szerepel, amely meghatározza a bemutatásra kerülő művek témáját, műfaját, — az igazi élményt s egyben a sikert a tartalmas, művészi előadás jelenti. A Gyulai Várszínház sikere is abban rejlik, azzal vonz évről évre mind nagyobb közönséget, hogy ideális, hiteles környezetet teremt egy-egy magyar történelmi drámának, illetve otthont ad egy-egy klasszikus vígjátéknak, — s az előadások színvonala is méltó a hely varázsához. Az ezévi, immár hetedik évad egy jubileumi előadással s az eddig elért eredményeket, az elmúlt 6 év során kivívott művészi rang elismerését szolgáló eseménnyel kezdődött. A július 3-i premier volt a 100. várszínházi előadás, amely után először került sor a gyulai Városi Tanács által alapított nívódíj kiosztására. (Miszlay István Jászai-díjas rendező, a várszínház megálmodója és megvalósítója, művészeti vezetője, valamint Szoboszlai Sándor és Iványi József Jászai-díjas művészek részesültek ilyen elismerésben.) Járt utat, járatlanért el ne hagyj! — tartja a közmondás, s ezt vallották a darabválasztást eszközlők is. az előző évieknek megfelelően alakították az ezévi programot is. A bevált várszínházi ..profil" ezúttal is szerencsésnek bizonyult, amit az állandó telt ház, s a minden eddigit meghaladó előadásszám is bizonyít. Az első bemutató Szigligeti Ede: A trónkereső című történelmi drámája volt. Helyes választással Szigligeti egyik legjobb műve kelt életre a gyulai vár hitess atmoszférát teremtő ódon falai között. A darab felfedezése és színpadra állítása Miszlay István igazgató-rendező érdeme, aki meglátta Szigligeti drámájában a várszínházi lehetőséget. A szövegbeli húzásokat azonban néhol még szigorúbban is kezelhette volna, különösen az egyébként is aránytalanul hosszú I. felvonás esetében, ahol néhány kitérő elhagyásával, az események meggyorsításával előnyös megoldások kínálkoztak. Rendezői koncepciójában helyesen hangsúlyozta Miszlay a lengyelekkel majd kunokkal szövetkező, trónkövetelő Borics fejedelem vívódását, utalva a főhős egyéni tragédiája mellett a történelmi helyzetre is. Pedig nem volt könnyű feladat rendezői elképzeléseinek következetes érvényesítése, az ország különböző színházaiból érkező művészek munkájának összehangolása. — Nem a rendezőn múlott, hogy ez nem minden esetben sikerült. — És ez a kérdés a gyulai várszínházi előadások egyik, évről évre sürgetőbb igénnyel visszatérő, mielőbbi változtatást igénylő problémája. Szükség van-e ennyire vegyes össze<127