Békési Élet, 1971 (6. évfolyam)

1971 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pálmai János: Az általános iskolai tanulók pályaválasztásáról

A személyiségfogalom szerint „... személyiségnek nevezzük az egyedi ember pszichikus folyamatainak, a személyiség állapotának és tulajdonságainak sajátos egyénivé szerveződött rendszerét." A ma pedagógiájának sarkalatos problémája, hogy miként tárja fel alanyát, hogy a felőle kapott információk fejlődésének irányításához elegendők legyenek. E folyamat viszonylagosan eredményes megoldása a múlt, a jelen és a jövő pedagógusától is változatlan hivatásszeretetet, céltudatos, kitartó és lelkes tevékenységet, korszerű ismeretanyagot, valamint magasfokú pedagógiai intelligenciát követel. A személyiségismeret a nevelésre mint alappillérre épül, s a felnövekvő gyermek személyiségére céltudatosan ható és tervszerűen szervezett tevékenység. Tulajdonképpen „... a nevelés e nézőpontból tekintve a növendékre gyakorolt ráhatások folyamata, amelynek során kialakul személyisége, alkalmassá válik társadalmi feladatainak elvégzésére." A társadalmi feladatok elvégzésére történő felkészítés folyamatában a pedagógus szerepe és felelőssége döntő. A pedagógus és kiemelten az osztályfőnök személyének mélyen át kell gondolnia, milyen embert akar tanítványaiból nevelni, milyenek legyenek tulajdonságai, hogyan tudja adottságait a környezeti hatások összetevői figyelembevételével fejleszteni és végül olyan társadalmilag hasznos hivatás betöltésére felkészíteni, amellyel a társadalom fejlődését előmozdítja. M

;nthogy a tanulói személyiség megismerése az osztályfőnök nevelőmunkájának egyik legfontosabb része, különösen, ha ezt a követelményt a társadalom szemszögéből közelítjük meg, ezért nem lehet közömbös a megfigyelő tevékenység igen gondos előkészítése. Ügy véljük, a tanulói személyiség megismeréséhez szükséges elvi követelményeket a pedagógusok általában ismerik. Az elvi követelmények azonban kölcsönhatásban érvényesülnek, azokat az általános iskola nevelőmunkája folyamatából kiszakítani nem lehet. Elsőrendű feladat az, hogy a személyiségismeret mire irányuljon, mit emeljünk ki, mit „ragadjunk meg" abból. Gyakran elhangzó kérdés, vajon a pedagógus ismeri-e azt az anyagot, amellyel dolgozik. Ismeri-e úgy, mint pl.: az esztergályos a vasat. A pedagógus által formált anyag nem olyan egyszerű. Az élő anyag bonyolult, megismerhetősége nehezebb. Ma a gyermeki személyiségfejlesztés módszerével szemben a korszerűség diktálta követelményeket támasztjuk. Tekintsük át az osztályfőnöki feljegyzések jelenlegi módszerének eredményességét. A ma használatos vizsgálódási területek: a) családi helyzet b) családon kívüli hatások c) testi, egészségi állapot d) értelmi működés e) érzelmi élet f) közösségi magatartás g) etikai érzék fejlettsége h) egyéb A feljegyzések elemzése arra mutat, hogy az első részterületben sokoldalú ismeretanyagot rögzítenek a nevelők. Csekély azonban a tanulók adottságaira, tulajdonságaira utaló következtetés, mely előrevetítené a tanuló jövendő életpályáját. A második részterület meglepően hiányos, holott a domináló családi hatások mellett ekkor találkozik a gyermek azokkal a befolyásokkal, amelyek sokszor konfliktusba sodorják. A pedagógus olykor saját sikerélményétől fosztja meg magát, amikor tapasztalatai ellenére látja egy-egy gyermek sorsát rossz irányban kibontakozni, ahelyett, hogy közbelépne. A további részterületek megállapításait a pedagógusok közvetlen iskolai tapasztalatból merítik. A viszonylag csekély megfigyelési anyag arra figyelmeztet, hogy körültekintőbb gondossággal kell a tanulók közösségi életét érintő személyiségjegyeket összegyűjteni. E gyűjtő munka legfőbb hiánya az, hogy nem érezhető közvetlen kapcsolat a nevelőmunka folyamatával. „A pedagógiai tapasztalat meggyőzően igazolja, hogy <111