Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Oltvai Ferenc: A battonyai járás mezőgazdaságáank helyzete 1945-ben
tartozó megye. 1945 második negyedében 50 tonna húst, ugyanannyi zsírt, 5 000 tonna friss főzeléket, 20 tonna étolajat, 500 tonna búzát, 1 000 tonna tengerit, 5 tonna baromfit és 100 tonna árpakását kellett beszolgáltatni. Ennek teljesítése után zavarok léptek fel. A készletek kezdtek kimerülni és gondolni kellett a vetőmagra is. A piaci árak naponkénti emelkedését nem tudta követni a termelőknek fizetett térítés. 4 4 Befolyásolta a helyzetet a főváros és a bányavidékek részére történt gyűjtés és felvásárlás is. 1945 május havában csak Makóról 105 484 kg lisztet. 3 433 kg zsírt, 2 856 kg szalonnát, 35 640 kg füstölt húst szállítottak el. A jelentős felvásárlás és annak közetkeztében fellépő áruhiány 250—300%-o.s áremelkedést idézett elő 1945 áprilisában 1944 október-november hónapokhoz viszonyítva. 1944 októberében pl. egy pár tyúk ára 24 pengő volt, fél év múlva 650—700 pengőbe került. 4 5 Az áremelkedés elsősorban a bérből és fizetésből élőket sújtotta. Ide számítjuk a kisiparosokat is, akik anyaghiánnyal küzdöttek, aminek következtében nem tudtak termelni és nagy részük ellátatlan volt. f) A helyi szovjet katonai igazgatásról A nehézségek leküzdésében segítséget nyújtottak a helyi szovjet katonai igazgatás vezetői. A battonyai járási parancsnok közel került a lakossághoz. Jóban-rosszban együtt, érzett velük. Biztatta a kommunistákat a szervezkedésre, a vezetés irányítására. A politikai életben kifejezetten koalíciós alapot határozott meg. 4 6 A gazdasági élet megindítása neki is feladata volt. Feltűnt neki a járás területén az első időkben a szervezetlenség és a gazdaságtalanság. Figyelmeztette az elöljáróságokat, hogy az országutak menti fák mértéktelen kivágásának milyen káros következményei lehetnek. Ha kellett, már pedig a viszonyok miatt erre is szükség volt, élt a szigorú és a fenyegető hangú parancs jogával is. A járási főszolgabíró 1945. március 12-én a parancsnok intézkedésére hivatkozással hirdette ki, hogy elhagyott gazdaságok részesmunkásai a talpon álló tengeri betakarítását azonnal kezdjék meg. A parancs záradéka úgy szólt, hogy akik március 18-ra nem fejezik be a munkát, lakóhelyüktől távoli munkahelyre viszik el közmunkára. Más esetben közölte a főszolgabíró az elöljáróságokkal, hogy: „Az orosz katonai parancsnok legutóbbi szemléje alkalmával azt állapította meg. hogy az uradalmak és tanyák szörnyű elhanyagolt állapotban vannak, a tanyákon levő szalma és trágya rendetlenül, szerte-széjjel van, egyszóval siralmas látványt nyújt ..." A munkásembereket a vetésnél vetőmaggal, lóval meg kell segíteni, hogy a munkát zavartalanul folytatni lehessen. A főszolgabíró arra is hivatkozott, hogy megparancsolta a járási kapitány, egyetlen hold földnek sem szabad vetetlenül maradni. 1945 márciusában közölte a járási parancsnok, hogy 40 db lovat ad át a rászorulóknak. 4 7 Más helyen is azt tették a szovjet katonai igazgatás vezetői, mint amiről Mezőhegyesről tudunk: ahol a Vörös Hadsereg saját lovait, kocsiját bocsátotta a földigénylők rendelkezésére. Megpróbálkozott rendet teremteni a 46
