Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szij Rezső: Tevan Andor könyvművészeti munkásságához

TEVAN ANDOR KÖNYVMŰVÉSZETI MUNKÁSSÁGÁHOZ Már 1918-ban kapcsolatba került Tevan Andor a halk és finomszavú költővel, a könyvművészet iránt hallatlanul fogékony Keleti Arthurral s megjelentette tőle A. France: Nyársforgató Jakab c. művének fordítását. A nyomda fennállásának negyvenéves fordulójára Tevan egy kis emlékszerű füzetet akart kiadni, ennek során újra kapcsolatban került Keleti Arthurral s ebből az együttműködésből — Keleti szerkesztésében — született meg egy csodálatos szépségű könyv: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái — 1943 karácsonyára. Nem mindjárt esett a választás Keleti Arthurra, illetve Heltai Gáspár esopusi meséire. Eleinte Tevan Andor csak arról beszélt Keletinek, hogy a negyvenéves évforduló alkalmából a birtokában levő mintegy 100 ívnyi kartonlapra szeretne nyomtatni valamit s ily módon kedveskedni megrendelőinek. (Ezeken már régtől fogva a nagy gyógyszergyárak értendők: Chinoin, Richter stb.) Ebben az időben Keleti Arthur a Royal Szállóban lakott s ebben szokott megszállni Tevan Andor is. Az itteni találkozások döntő befolyást gyakoroltak a készülő könyvecske sorsára. Ugyanis Tevan Andornak kezdetben az volt az elképzelése, hogy a jeles gyűjtőnek, irodalmárnak és filozófusnak, a békéscsabai Lustig Gézának nyomtatja ki azokat a rövid (4—10 soros) meséit, amelyeket latinból fordított s az egész nem tett volna ki pár gépelt oldalnál többet. Keleti Arthurt kérte föl a mesék átnézésére, aki a kézirat minden oldalú és tüzetes megvizsgálása után arra az eredményre jutott, hogy nyelvezetük, különböző terjedelmük egyaránt akadálya a kinyomtatásnak. A stílus magyartalan, a sorok rövidsége pedig akadálya a szép tipográfiai megoldásnak. Ezek után Tevan Keletit bízta meg azzal, hogy szerezzen számára megfelelőbb szöveget. Keleti Arthur átnézte az Egyetemi Könyvtárban föllelhető Esopus fordításokat, és gyermekkori élményeire támaszkodva végül is Heltai Gáspár esopusi meséinél kötött ki. Ügy gondolta, hogy megfelelő átdolgozás árán ezek lesznek a legalkalmasabbak a kiadásra. Először Keleti is csak 10 mesét dolgozott át Heltai Gáspár fabulás könyvéből, s azokat mutatta meg barátainak, Trócsányi Zoltánnak, Turóczi-Trostler Józsefnek és még másoknak is. Mivel e mesék átdolgozása valamennyinknek az elismerésével találkozott, Tevan Andornak is megmutatta őket, akinek tetszését a mesék fölöttébb megnyerték. Keleti nem elégedett meg a 10 mese átdolgozásával, hanem hozzányúlt a többihez is, aminek eredménye az lett, hogy végül mind a száz mesével elkészült. Az igazi nehézség azonban csak ezután kezdődött: hogyan lehetne most már az egész könyvet megjelentetni? 1943-at írtak ekkor s a háború utolsó éveiben erős hiány mutatkozott jó minőségű papírban éppúgy, mint használható betűtípusban. Végül is a készülő könyv számára papírosból az Első Magyar Papíripar R.T. igazgatója Herz Henrik (akinek markáns vonásait Beck ö. Fülöp plakettjéről ismerjük) gondoskodott. Herz Henrik tagja volt az Operabarátok Társaságának s még emlékezett Keleti Arthur operájának (Az Két Lovagok) előadására, amely az Operaházban került színre. Keleti látva Herz készségét, annak illusztrálására, hogy milyen papírra gondol, elővett a zsebéből egy, a Diderich's Verlag kiadásában megjelent antikos hatású papiroson készült Bibliáról szóló prospektust. Ennek rongy-papírosán gótikus betűkkel ókék és piros iniciálék díszítették a szöveget. Ilyenszerű papírt vélt stílusosnak az 1566-ban megjelent Esopus új kiadásához. 346