Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

békési várról, de XIV—XVI. századi oklevelek alapján közjogi helyzetéről is szól (villa, civitas, oppidum), ami itt minket nem érdekel.

2

4 Pauler Gyula is nyilvánvalóan Haantól vette át a helymeghatározást: ,,A Fekete és Fehér Körös összefolyásánál feküdt Békés vára".

2

5 Békés megye történetének mind a mai napig legértékesebb összefoglalását Karácsonyi Jánostól kaptuk, magától értetődően korának általában elfogadott szemléletében. De itt csak a várról írt részek érdekelnek. Van-e az eddigiek után olyan megállapítása, amely újat hoz vagy újabb téves következtetésekre ad alkalmat? Nyíltan meg kell mondani, mind a kettőre van példa. Idézem: „ . . . Szent István alkotó szelleme kijelölte már ama pontokat, hová egy-egy megszabott területen szállásoló lakosság adóját egybe hordani, s fegyverkezés esetén egybegyűlni volt köteles. E pontok adtak aztán nevet amaz, idetartozó kerületnek, magyarul megyének." „Ilyen alkalmas pont volt megyénkben a mai Békés helyén akkoriban még fennálló és ép földvár. Kik építették e földvárat, ma lehetetlen eldönteni, mert biztosan nem tudjuk, hol állott s minő alakú volt. Neve első pillanatra magyar származást sejtet velünk. S nem volna benne semmi lehetetlen." (Itt hivatkozik az őshazában a Tobol és Tangat mentén levő földsánccal körített halmokra.) ,, . . . éppen az a kétséges, hogy vájjon a békési földvár ilyen volt-e? Mihelyt pedig a Békés helyén álló földvár ilyetén magyaros alakja bebizonyitatlan marad, mindjárt előáll a másik eshetőség, hogy még az ószlávok építettek a két (Fehér- és Fekete-) Körözs összefolyásánál egy földvárat s azt később egy Békés nevű magyar megszállván, . . . kapott új nevet." „Bármiként keletkezett s bármiként nyerte azonban Békés vára nevét

2

1' ... az e vidéken eső várak között legalkalmasabb volt arra, hogy a Körözsök mentének szilárd érintkező pontja és egy megyének székhelye legyen."

2

7 Ki kell itt emelnem néhány dolgot. Karácsonyi — mint a fenti idézetből látszik — teljesen figyelmen kívül hagyta elődei kiindulását, akik kivétel nélkül valamennyien, még ha nem is azzal kezdik mondanivalójukat, vagy a szót le se írják, az akkori kettős (Fehér -f- Fekete) Körös egyik zugában (kanyarulatában, tekerületében) létesült várból indulnak és legtöbbször előzményekről nem beszélnek. Karácsonyi „a Fehér és Fekete Körözs összefolyásánál emelkedett pont"-ról

28 beszél és ezzel az előző irodalmat nem ismerőket akarata ellenére is megtéveszti. Ellentétbe kerül ezzel önmagával is, mert — mint láttuk — előbb határozottan megállapította „biztosan nem tudjuk, hol állott és minő alakú volt,"

2

9 a vár. Karácsonyi előzményről beszél, sőt már itt talált szláv várról, mint lehetőségről. Ennek a kérdésnek megvizsgálása a későbbi irodalom tükrében szükségesnek látszik. Maga Karácsonyi utal erre a fentebbiekben,™ ellentétben Haannal, aki szerint a magyarok bejövetelekor még nem létezett.'

1

1 Ezzel szemben Karácsonyi óvatos feltevését támogatja az a tény, hogy „bolgár szlávok" itt kezdetleges földvárak körül elszórt telepeken éltek. Emléküket őrzik Csarna, Détér és Kamut nevek. A IX. század elején bolgárok is telepedtek ide.

3

2 8