Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Dr. Krupa András: Negyedi káposztatermesztők Csanádalbertin és Nagybánhegyesen
NEGYEDI KÁPOSZTATERMESZTŐK CSANÁD ALBERTIN ES NAGYBÁNHEGYESEN A magyar—csehszlovák áttelepítési egyezmény következtében a Vág, a Dugvág és a Kis-Duna szögében, a Vág jobb oldalán fekvő egykori Nyitra megyei Negyed község magyarajkú lakóinak egy része 1947. későnyarán és őszén Magyarországra költözött. Legtöbbjük a Csongrád megyei Csanádalberti községben, hat család a Békés megyei Nagybánhegyesen, mások egész sor faluban, összesen mintegy 25 helységben telepedtek le. Negyed —• középkori eredetű 1 — nagyközség híres volt káposztaföldjeiről és káposztatermesztőiről. Mind a termesztett káposzta mennyiségében, mind minőségében felülmúlták a környező falvak termelőit. A negvedi káposzta a monarchia ideién eljutott Pestig is, Csehszlovákia létrejötte után, de már előzőleg is, Brünnig. Prágáig, és kocsijaikon — sok-sok évtizedes hagyomány alapján — többnapi járóföldre vitték el a negyediek árulni. A fejeskáposzta (Brassica oleracea var. capitata) a keresztesvirágúak (Cruciferael családjába tartozó kétéves növény, egyik legfontosabb zöldségfélénk. A Ci, B|, B2 vitamintartalma igen jelentős, és különösen nagy előnye, hogy a tél végén, amikor vitaminhiányban szenvedünk, szinte frissen vagy savanyítva vitamindúsán fogyasztható. Őshazája a nyugat-európai sziklás partvidék, Franciaország nyugati tengerpartja, Anglia déli partjai, valamint a Földközi-tengev melléke, az olaszországi hegyek lejtői.. A vadkáposztából kifejlesztett fejeskáposzta termesztése a IX. században kezdődött, s terjedt el európaszerte. 2 Hazánkban a XV. században szántóföldön is nagyobb mértékben termesztették. Lippay János Posoni kert (1664.') című kitűnő kertészeti szakkönyvében már 12 oldalt szentel a káposztaféléknek. Részletesen ismerteti a fejeskáposzta termesztésének fázisait, s tucatnál több káposztával történő gyógymódot is felsorol. Nem látja bizonyítottnak a káposzta elnevezésének népi értelmezését (Káp hozta), azonban egyik legelterjedtebb zöldségfélének tekinti, és „Az kegyes olvasóhoz" írt bevezetőjében a ..parasztvetemények" (fokhagyma, vöröshagyma, petrezselyem) között említi. „Ez a Magyaroknál olly közönséges palánta, hogy alig élhet az szegény ember anélkül. Sőt, a savanyú káposztát még az eleinktül maradott névvel, Magyar Ország czímerének szoktuk nevezni." — írja. 3 61