Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Dankó Imre: Ajtósi Antal képe a londoni National Galleryben

Visszaemlékezve a gyulai helytörténetre, a Dürer irodalomra, különösen pedig Scherer Ferenc munkájára, amely a Dürer Albert apjáról készített portréja fényképmásolatát is közli

1, azonnal tudtam, hogy itt egy nálunk nem ismert képről van szó.2 Hazajőve utánanéztem a dolgoknak és kutatásaim eredményéről az alábbiakban számolok be. Dürer Albert, a későbbi kiváló német festő és grafikus, 1455. június 25-én, Ajtósi Albertként érkezett Nürnbergbe apjával együtt. 1470-ben magyar nevét németre fordította és következetesen Dürer-nek (Thürer) kezdte magát nevezni3. Apját, Ajtósi Antalt, kétízben is megfestette. Az egyik képről, amelyet Scherer Ferenc is közölt, már korábban tudtunk. Ez a kép az apát ünneplő köntösben, fején sapkával, ujjai között rózsafűzérrel ábrázolja; 1490-ben készült és a firenzei Uffizi Képtár tulajdona. Jól látható rajta Dürer jellegzetes, ezúttal évszámot is tartalmazó monogramja. A másik kép, amelyet korábban nem ismertünk és létezéséről mitsem tudtunk, a londoni National Gallery tulajdona. A kép a festő apját ugyancsak köntösben, fején füles sapkával ábrázolja. A köntös bő ujjai azonban eltakarják a kezeit, csak a bal kéz három ujjának hegyei látszanak ki a ruha ujja alól. Az alakot ez a kép is, mint a firenzei, derékig ábrázolja. A test, a fej ugyanúgy kissé balra fordul ezen is, mint amazon. A két kép között sok a hasonlóság. Még abban is, hogy mindkét képen az arc hű visszaadására törekedett a festő és a képeknek, a londoninak is, ezek a részei a legkidolgozottabbak. A londoni képen az arc alapos kidolgozása biztosítja azt. hogy a firenzei kép festésénél négy évvel idősebb férfi arcán ez a négy év is meglátszik, észrevehető. A nagy kifejező erővel rendelkező arc egy nyugodt, de sok gondot, bajt látott, kissé megfáradt, ugyanakkor eszes, művelt embert állít elénk. Kiérződik a képből a fiú szeretete, ragaszkodása, tisztelete is apja iránt. A kép életszerűsége, a jellemzőerő beszédes megnyilvánulása, a barnásvörös meleg színösszhang méltóságteljessége élesen szembe állítja ezt a mesterművet a középkor sok más élettelen, sematikus portréjával és már a szabadabb, a művészi kifejezésnek útatnyitó, a művészetet felvirágoztató reneszánszról beszél. Nagy jelentőségű a kép számunkra abból a szempontból is, hogy magyar embert ábrázol. Általában kevés az azonosítható középkori magyar portré, hát még az ilyen kvalitású! Közelebbről pedig azért is figyelmet érdemel ez a kép és ez a róla szóló cikk is azért jelenik meg a Békési Élet hasábjain, mert egy békési emberről van szó, mégpedig úgy, hogy áttételesen a korabeli ország, aztán az itteni, a szűkebb pátria viszonyairól is tanúskodik. Elnézve ezt a képet megállapíthatjuk, hogy Ajtós községe, Gyula környéke és így minden bizonnyal Gyula maga is, sőt általánosságban az egész középkori magyar falu, mezőváros a kor színvonalán állt. Az akkor és itt éltek széleskörű kapcsolatokkal rendelkeztek és éppen olyanok voltak, olyan életkörülmények között éltek, mint a gazdasági és társadalmi fejlődésben azóta minket megelőzött országok, népek, illetve azok fiai. Különben a képről bőségesen szól a National Gallery tudományos ismertetője

4. A képet bemutató színes reprodukcióhoz tartozó rövid, de minden lényeges mozzanatra kitérő megjegyzésben elsőnek Dürer Albert életét ismertetik, megemlítve, hogy Magyarországon született, magyar származású volt. Majd felvázolják művészete jelentőségét. Jól összefogottan bemutatják művészete kibontakozását, rámutatnak forrásaira, megítélik olaszországi és németalföldi tanulmányútjait. Azt állítják a képről, hogy az Dürer művészetének reprezentáns darabja. A cikkünkhöz tartozó reprodukciót mi is innen, a National Gallery tudományos ismertetőjéből vettük. Az ismertető elmondja aztán még a képről, hogy a címe: A festő apja; katalógus száma: 1938; anyaga: panel, azaz tábla; nagysága: 51x40 cm. Az ismertető a méreteket ujjban és hüvelykekben is megadja (20" x 16 1/8") és elmondja, hogy 1904-ben vásárolták Lord Northamtontól. Tudományos pontossággal közli a kép hátulján olvasható feljegyzést is: 1497 ALBRECHT-THVRERDER - ELTER -ALT- 70 -JOR- Megemlíti az ismertető, hogy a feljegyzés gyaníthatólag magától Dürertől ered. Mindenesetre teljességgel hitelesíti a képet és sokat árul el körülményeiről is. Például azt, hogy Dürer 1497-ben festette, tehát négy évvel később, mint a Firenzében levőt. Akkor, amikor az apja 70 éves volt. A tudomá518