Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Szilágyi Miklós: A Gyulai Képkeretlécgyár alapítása (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervezeő tevékenységéhez)

A GYULAI KÉPKERETLÉCGYÁR ALAPÍTÁSA (Adatok Grünfeld Jakab üzemszervező tevékenységéhez) A századforduló körül a kapitalista iparosodás az alföldi városokban is kezdte éreztetni hatását. Néhány jelentősebb központban a kisipari hagyományoktól független iparvállalatok létrehozására törekedtek (elsősorban élelmiszeripari, építőanyagipari üzemek, cukorgyárak, téglagyárak stb. alakultak). Gyulát ez az ipari fejlődés jórészt elkerülte; továbbra is az erős céhes hagyományokra épülő kisipar foglalkoztatta (az egyébként jelentős létszámú) ipari munkásságot. Ehhez feltétlenül hozzájárult a város kedvezőtlenné vált gazdaságföldrajzi helyzete, elsősorban a vasúti gócpont Békéscsabán történt kialakítása, valamint az a tény, hogy a városnak korábban gazdasági központ jellegét biztosító vásárok az első világháború végéig szinte változatlan lehetőségeket kínáltak a kisipari termékek piaca számára. A vásárok körzetébe tartozó községeket (Bihar, Arad megye apró falvait) alig érintette a kapitalista fejlődés, a vásári központtal való kapcsolatuk továbbra is hagyományos maradt, lényegében olyan jellegű, ahogy a feudalizmus századaiban kialakult.

1 A kézműipar mindvégig jellemző túlsúlya magyarázza, hogy az üzemalapítások jelentős részben kisipari kezdeményezések voltak. (A Bakancsgyár pl. a Csizmadia Ipartársulat szövetkezet-szerű társulásának vállalkozásaként született, s még az 1930-as években is a kolbászgyár Stéberl András kisipari üzeméből nőtt ki stb.) Még a helyi kisipari hagyományoktól függetlenül létrejövő harisnyagyár és gyufagyár is a helybeli, rendkívül szerény tőkére alapozódott.

2 A gyulai iparfejlődés ilyen tényeit figyelembe véve indokoltnak tűnik, ha egy kisipari kezdeményezésből született kisüzem — a Képkeretlécgyár — létrejöttét megvizsgáljuk, hiszen ilyen módon a gyulai iparfejlődés jellegzetes vonásaira deríthetünk fényt. És különösen indokolt a több hasonló kisipari kezdeményezés közül éppen ezt kiválasztanunk, mert így a gyulai munkásmozgalom egyik legjelentősebb vezéregyéniségének, 1919-es mártírjának: Grünfeld Jakabnak az életéhez és munkásságához is fontos adalékokat szolgáltathatunk, rámutathatunk „szabálytalan" politikai pályájának néhány mozzanatára.

3 Tüzetes, az üzem történetének minden részletére kiterjedő 50