Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Banner János: Időjárási adatok Békésről
1829... Nagy földrengés volt, hogy a szegen az edények megmozdultak, ekkoí november 15-én leesett a nagy hó, a mely eltartott 1830 márczius végéig és mindig jég volt a Körözsbe, oly nagy havazások voltak egyenlően, hogy az uton meg kellett egymást várni mig ki tudták térni egymás elől, mert a ló a hasán felakadt... Pál napkor megroskat volt és a tetején lehetett járni, mint a sik jégen. 1831. (Ez nem időjárásra vonatkozik hanem a kolerára) ... a határ széleken fel voltak az esterázsák állitva, hogy egyik helyből a másikba nem szabad volt menni az embereknek csak is a korelának lehetett, mert azt nem látta meg az esterázsa hol megyen. 1832... Szárazság volt. 1833... Október 12-én nagy földrengés volt. 1834... Október 15-én nagy földrengés volt. 1836... Máj. 6. oly nagy hó volt, hogy a szán elcsúszott rajta, aztán olyan nagy szárazság lett, hogy a mezőknek még a töve is kiszáradtak. 1842—43... ez a két tél lágyas volt. 1858... Junius hó 28-ikán, este 9 óra tájban nagy égiháború és csattogás. 1860... Igen nagy égi háború és nagyon sok eső volt. 1865.. . Ekkor volt egy üstökös csillag. 1866... Ekkor fagyott meg a buza, amikor már kivirágzott, május 26-dikán és a szőllők is, csak a fák alatt maradtak meg, ugyanezen nyáron a szárazság által sok gabona megégett. 1869... Május 5-dikén elfagytak a szöllők és sok árpa is. 1871... az őszi vetéseket... a hővség megszántotta. 1873... gyenge termés volt a gabonában és gyümölcsben is, mert egy ártalmas köd megcsapta, ennélfogva mindenféle kevés termett. 1874.. . Hamvazó szerdán égzengés, villámlás és jég esővel volt, nyugatról keletnek haladt. Ez év is egészen szárazsággal ment el nálunk csak a tavasz utolján volt eső, idővel, (bizonyára viharral) 1875... január 26-ikán nyugatról keletnek jött nagy égzengés, csattogással, jégzáporral, még ezután igen kemény tél lett, megtartott március végéig, evégett minden növény szokott idejéből elkésett, de a szép május mindent helyre hozott. Juniusban mindig oly nagy zápor és jégesők jártak, melyet ritkítani lehet, és csakúgy az ennek a hónapnak 26-án Budapesten oly nagy jégeső felhőszakadás volt, hogy a szöllő töveket, nagy termő fákat, tövestől együtt elhordta, a nyilába eső nagy emeletes épületeket ledöntött, a benne levő embereket leiszapolta (?). Ezen jégzáporból a békési határ is kapott, a jég olyan nagyságú volt, mint egy galamb tojás, kivül szömörcsökös mint a súlyom. 1876... is sok csapásokkal mult el, mert a tél eleje igen kemény hideg volt, a folyókban a jég 30 centiméter vastagságra fagyott. Február meglágyulásával a folyamokat hirtelen megárasztotta, a jeget azonnal felvette, május 28-dik napján olyan fagy és dér lett, hogy a kerteken a szántó földön a tavaszi növényt megfagyasztotta, ezután junius 16-án oly borzasztó jégzápor eső volt, hogy ilyet ritkitani lehet, mely esők megszűntével, a lapos földeket mintha az árviz boritotta volna el ugy látszott. 1877... a buza igen nagy vastag gazt termett, de a köd a szemet, benne megszorította. 1879... Junius 1-sejére virradóra borzasztó égi háború, sürü csattogás és mennykő hullással jött nyugatról, délkeletnek, ugy hogy 3—4 mennykő is esett egyszerre. .. tetemes kár nem történt, némely épületeket megrepesztett. Ezután hoszszan tartó szárazság és hőség lett... Ez év december 1-től 4-dikéig 28 centiméter vastag hó esett 5-dikén égzengés villámlással, nyári esős idővel, tavasszal hirtelen nagy olvadás lett... 1880... iszonyú hidegek voltak, ugy hogy a folyó vizek 30 centiméter vastag, a föld fagya 70 centiméterre megfagyott, a kemény hideg tartott húshagyó keddig, ekkor olvadásnak tért, de még eltartott martius feléig. 1881... martius elején megesődzött... 1882... ez évben a tél nagyon kevés eséssel végződött ugy, hogy többnyire poros 501
