Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Dr. Tábori György: A Békés és Csanád megyei szlovák festőasszonyok

Telek és házbelső A Békés megyei szlovákság a török kiűzése után a 19. század első felében települt le mostani lakóhelyére, Békéscsabára 1718-ban, Szarvasra 1822ben, Mezőberénybe 1829-ben és Tótkomlósra 1746-ban. Hangsúly az állattenyésztésen volt, főleg heverő ökör, ló és juhtenyésztéssel foglalkoztak, eleinte valószínűleg szilaj, majd félszilaj módon.

2

1 A gyors népszaporodás, de meg inkább az egyre növekvő nincstelen, a zsellérsorban élő jobbágyság túlnépesedésének kényszerítő hatása alatt, rajokat bocsátottak ki. A kincstár a 19. század első felében, a tulajdonát képező Csanád megyei pusztákat jövedelmezőbbé akarta tenni, és mivel a terület talaja dohánytermesztésre kiválónak bizonyult, azokon nagyarányú és a legeltetési béreknél jobban jövedelmező dohánytermesztést óhajtotta meghonosítani. Ennek a gazdasági célnak az érdekében megindult a dohánykertészkedéssel foglalkozó falvak telepítése.

2-' Ilyen gazdasági elgondolások során települt Pitvaros 1815-ben, ahová főleg tótkomlósiak és békéscsabaiak szerződtek. Csanádalbertit 1844-ben Zólyom és Gömör vármegyékből szerződött, valamint nagylaki és tótkomlósi szlovákok telepítették,

2:

! de voltak közöttük makói, hódmezővásárhelyi és irsai magyarok is.

2'

1 Ambrózfalvát szintén 1844ben békéscsabai szlovákok népesítették be, amiért a környező falvak nép2 sokáig Kis-Csabának is nevezte.

2

5 A községek soros települési fermát mutatnak. Utcáikat és telkeiket településükkor uradalmi tiszttartók felügyelete alatt,

2

5 valószínűleg a község vezetősége vagy pedig hites mérnökök mérték ki.

2

6 A telkek téglány alakúak és rendszerint két oldalról zártak. A házak hossztengelyükkel néznek az utcára. Az utca felől van az első szoba prenia chiza, utána a konyha, pitvor, hátsó felében a szabadkéménnyel pod kochom, majd a kamra komora. Gazdagabb helyen a konyha után még egy szoba következik zania chizi, majd esetleg ebből nyíló, de rendesen a folycsóról a minden háznál meglevő kamra. Ezek a helyiségek egy fedél alatt vannak, a lakóház vonalában, de alacsonyabb tető alatt következnek sorrendben: a kocsiszín ciena, az istálló konica és egy kisebb kamra, a takarmány számára. Ezek végében, de a telekre keresztbe építve a sertésól és a tyúkól chliev, az árnyékszék záchod és a trágyadomb hnojivo. A lakóházzal szemben van a kút stuna és ahol szükséges a gabonás, valamint a kukoricagóré hombár. A telek többi részét a kert foglalja el, melynek a házhoz közelebb eső részében van felhalmozva a jószág szálastakarmánya és a szükséges tüzelő. Békéscsabán, Mezőberényben. Szarvason és Tótkomlóson a telkek nagysága általában 200—400 •-öl között váltakozik, ugyanakkor Pitvaroson és Csanádalbertin — a volt dohánykertészkedő községekben — 1000—1200 Q-öles telkek sem mennek ritkaságszámban még napjainkban sem. Az első szoba sarkos berendezésű. Az udvar és utca felöli sarokban van az asztal, mögötte sarokpad. A két utcai ablak között a falon az előredűlő tükör, tányérokkal körülvéve. A szomszéd telke felől áll a két ágy, előttük 2—3 támlásszék, majd ruhásláda következik és a sarokban a kemence. Az ajtó mögött rendesen még egy ágy van, melyre nappal is lefekhetik az aki a munkában elfáradt vagy beteg. A konyhában elől kevés bútor van. Itt áll a kanták részére a vizespad és 434