Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Dr. Tábori György: A Békés és Csanád megyei szlovák festőasszonyok

többen jöttek Nyitra, Pozsony, Hont, Zólyom, Nógrád és Békés megyékből. .. Néha tornácz, konyha és az első szoba ki vannak pingálva, ott maguk az asszonyok festik ki különösen az épület azon részeit, melyek leginkább vannak kitéve a piszkolódásnak, vagy pedig nehezen meszelhetők. . . Még a kemencét is kipingálják.. ."

1

2 A múltban az alföldi magyarság egyes vidéken épületei falát kívülről és belülről valószínűleg díszítette valami egyszerű módon. Tudjuk, hogy ez az egyszerű díszítési mód mészfoltok felrakása volt. Vargha László írja Karcag vidékéről: „Jóformán valamennyi tanyát kifestik az asszonyok. Nyáron, amikor lóhívesen áll a jószág, tisztára kitakarítják a pitarólat, végigmeszelik a falakat, a gerendázatot, a jászolt és világosabb festékkel, legtöbbször mésszel, széles nagy foltokat raknak a frissen festett falakra és jászlakra. . . Jenei Elek tatárülési tanyáján a szobát és a kemencét is tarkára festették, sárga alapra zöld és vörös foltokat nyomtak rá a meszel ővel."

1

3 Magyarországon a legismertebb pingálok a kalocsai asszonyok voltak, akikről Mesterházi Lajosné írt eddig legalapvetőbben.

1

4 Festették még szabadkézzel, színesen konyhájuk falát a Szabolcs-Szatmár megyei Ajak község asszonyai is, és a Hajdú-Bihar megyei Konyár községből is vannak adataink a festésre.

1

5 Az asszonyok a szoba, a konyha és a tornác falán kívül, több vidéken, még a kemence tévőjét is díszesen kifestették, amint azt Madarassy László említi: „Látni igen sok helyütt csinosan, virágokkal, alakokkal kipingált előtéket is."

1

6 A Békés megyei asszonyok falfestő munkájáról Nóvák József Lajos idézett sorait említve, valóban keveset tudott a néprajztudomány. Az sincsen eldöntve a tanulmány szerint, hogy kik is festették házaikat Békés megyében, mert a megyét öt nemzetiség lakta munkájának megjelenése idejében és lakja ma is. Ezt a hiányt igyekszik pótolni e tanulmány, amely a fal lábazatának festését mutatja be. Kutatásaink során azt állapítottuk meg, hogy Békés megyében főleg a szlovákság volt az a népcsoport, amelyik pingálta házait kívülről és belülről, de hatásuk alatt egyes magvar falvak asszonyai is festették házaik falát. A Békés megyei szlovák községeken — Békéscsaba, Szarvas, Mezőberény és Tótkomlóson — kívül, a szomszédos volt Csanád megye szlovák községeiben is festettek az asszonyok. így Pitvaroson, Csanádalbertin, Ambrózfalván és Nagybánhegyesen is, tekintve, hogy ezek a községek legnagyobbrészt a Békés megyei szlovákok által kibocsájtott rajokból települtek. A Délkelet-Alföldre települt szlovákság első telephelyei a Békés megyei községek voltak, így a falfestés első nyomait is azokban kell keresni. Tótkomlós monografusa Gajdács Pál írja: ..Sok helyütt a nem többé földes, hanem kipadolt szobák szépen ki vannak pingálva. . ."

,

7 Békéscsabán is festették a házak falát: „Mikor a szoba talaját is elkészítették, következett a meszelés ... A falakra kívülről (néha belülről is) kindrusszal vagy más festékkel — ecset, toll, sokszor ujjak segítségével — szalagot (snúrka)

1

8 festettek."

1

9 A legtöbb békéscsabai ház utcára néző homlokrésze tornácban végződik, „a tornác falára lent rendesen fekete vagy kék szalagot festenek, de itt szalagba rózsát, tulipánt látunk festve: eladó lány van a háznál, a kedves falfestés az ő ügyes kezét dicséri" — írja Reil Lajos.

2

0 432