Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Oltvai Ferenc: A battonyai járás mezőgazdaságáank helyzete 1945-ben
nántúlra, onnan Nyugat-Bajorországba, a terület amerikai megszállása után az Egyesült Államokba vitték. Szállítás közben sok értékes állat pusztult el. Erre a sorsra jutott a gazdaság ló- és sertésállományának nagy része is. 1945. január 1-én mindössze 6 ló, 27 sertés, 513 szarvasmarha volt a gazdaságban. Ez természetesen nem volt elég a betakarításhoz, annál is inkább nem, mert a gazdaság gépeinek nagy része üzemanyag hiányában használhatatlan volt. 8 b) Az elhagyott és műveletlen birtokok helyzete és a betakarítás Amiként az egész Csanád megyéből, úgy a battonyai járás területéről is a nagyobb birtokosok elmenekültek és a gazdaságaikat sorsukra hagyták. Az állatlétszám csökkenése mellett az elhagyott birtokok megművelése és a termés betakarítása volt a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladat. Battonyán 13 nagybirtokosnak 6 140 holdja maradt gazdátlanul, ami a község szántóterületének közel negyedrészét jelentette. 1944. december végén ebből 5 283 kat. h. megműveletlenül hevert. Kevermesen 3 birtokosnak 186 holdja maradt műveletlenül a harcok és az igavonó erők hiánya miatt. Dombegyházán a határnak ugyancsak negyedrésze, — 3 230 kat. h. — amely 11 nagybirtokosé, gazdátlanul maradt és ennek következtében műveletlen volt. 9 Külön ismertetést kívánna a megye, sőt hazánk egyik legnagyobb gazdaságának, a battonyai járásban fekvő mezőhegyesi ménesbirtok viszonyainak az ismertetése. A birtokra háruló feladatok nagyságára néhány adattal utalunk: Mezőhegyesen 1944. szeptember végéig két szovjet lovashadosztály tartózkodott. A takarmánykészletet annyira felélték, hogy a gazdaságot a beszolgáltatás alól felmentették. 1 0 A birtok 9 gazdaságát, egy felügyelő kivételével, valamennyi vezetője elhagyta. A birtok 24 209 kat. h. szántóterületének túlnyomó része, 21 516 kat. h., 1945. január közepén még műveletlen volt. Ezt a helyzetet az esős őszi napoknak, az iga- és gépierő hiányának, a korán beállt fagyoknak tulajdonították. Számottevő volt a betakarítatlan termés területe is. 1945. január közepén még 265 kat. h. ricinus, 727 kat. h. tengeri, 25 kat. h. cirok és 2 503 kat. h. cukorrépa a földön volt töretlenül, vágatlanul és kiszedetlenül. 1 1 A felszabadulás után a szovjet parancsnokság a gazdaságot egy-egy katonai parancsnokkal az élen két körzetre osztotta. Ök adták az utasításokat a kerületek gazdáinak, számadóinak. A kerületekben népgyűlésen választották ki a legmegbízhatóbb embereket, akik a katonai parancsnokság és a lakosság között tartották a kapcsolatot.. A cselédek határozottan felléptek egykori uraik ellen. A 60 visszatérő gazdatiszt közül csak kettőt igazoltak. 1 2 A gazdaság lábraállásában ez a tényező igen fontos volt, mert azt jelentette, hogy a nehézségeket, amelyeket a fasiszta kormányzat intézkedései és a háború hagytak hátra, az egykori cselédek maguk igyekeztek megoldani. A felszabadulás utáni időszakban fontos feladat várt a parasztságra; a betakarítás, amit a rendelkezésre álló csekély .gaerő miatt jórészt kézierővel végeztek. A munka ezért vontatottan haladt. Mezőhegyesen a termények betakarítását 1945 április végére érték el. 40
