Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 3. szám - Implom József: A Békés Megyei Levéltár Tessedik-irataiból
tisztelt nemes vármegyének párba ezután meg fogjuk mutatni a mi deklarációnkat s az uradalmi prefektus urunknak is. Most is felküldötte [Tessedik] tiszteletes urunk a maga fiát Pestre, ki tudja, mi okra való nézve, s mit koholhat általa. Ezen okra való nézve szándékozzuk megelőzni az őkegyelme feltételét. Most kikérjük főtisztelendő úr bölcs tanácsát, hahogy jóvá méltóztatni fogja-é hagyni feltételünket, vagy hogy hallgassunk egy kis korig ezen dolgok eránt. Ebbe méltóztatna minket ezen expressus, [különfutár] hadnagyunk által bővebben tudósítani . . . Szarvas 10-a Mártii 795. NN. Szarvas mezőváros bírái és tanácsa. 1 0 Az esperes válaszát nem ismerjük, de a szarvasi bírák 17S5. március 30-án bejelentették a királyi kamarának, hogy 1794. január 8-i határozatukat viszszavonják, és a Körösön túli legelőjüket kétannyi kamarai legelőért ssm adják át Tessedik Sámuel intézetének. ,,Ha . . . azon legelőnket odaengednénk — írják —, . . . azáltal az egész világnak csúfjává lennénk, mert akárki is meglátná azon kámbiumot [cserét] jövendőben, minden csúfot űzne belőlünk, s mindenki nevetne, hogy tudniillik a lábunk alatt lévő mezőnket városunktól hétórányi messzeségre járó s távul fekvő legelőért odaadtuk és cseréltük, — amely dolog maga is ellenkezik tiszteletes Tessedik úr plánumával [tervével], aki is maga Parasztgazda könyvibe azt tartja, hogy minden parasztgazda azon iparkodjék, hogy mentül közelébb lehet, szántó- és kaszálóföldeket szerezzen magának, hogy így mind kevesebb fáradsággal s költséggel s kevesebb cseléddel s marhával viheti véghez a maga munkáját, s hamarább láthat utána s végezheti dolgait, és több üdőt is nyerhet azzal magának más hasznos dolgainak véghezvitelére, mint az olyan, akinek távolabb vannak a földjei s kaszálói." 1 1 A gyűlölködő paptárs és a befolyása alatt álló, amúgy is öntelt és bigott gazdagparaszt bírák közös aknamunkája és az intézetnek kellő anyagi támogatás hiányában évről évre súlyosbodó gazdasági helyzete végül is odavezetett, hogy Tessedik az intézetet 1795-ben kénytelen volt bezárni. Az intézet bezárása bel- és külföldön egyaránt kínos feltűnést keltett. Tessediknek ugyanis e téren olyan nagy volt a tekintélye, hogy Festetics György gróf is kikérte szaktanácsát, mielőtt a Georgikon nevű gazdasági intézetét megalapította. Tessedik 1795 nyarán, hegy munkálkodását az iskola megszűnte után is folytathassa, a papi földje mellett levő 39 hold föld átengedését kérte a gyulai uradalomtól. Kérése pártolására a megye 1795. szeptember 11-i közgyűléséből megkereste gróf Károlyi Antalnét, mint a gyulai uradalom teljhatalmú kormányzóját: „A közönséges [köz-] haszonra és különcsen a gyulai uradalomnak díszére és javára intézett hasznos munkálkodása a szarvasi augustána valláson lévő prédikátor Tessedik Sámuelnek hogy már excellenciád előtt tudva légyen, abba nem kételkedünk. Ezen hasznos férfinak dicséretes munkálódása minekutána maga a szarvasi kommunitás [helység] által segiltetett s gyarapíttatott, honnan, honnan nem, hirtelenibe megváltoztatván azon kommunitás gondolkozásait, előbbeni Ígéreteit visszavonta, s azon institútumának folytatására cserébe ajánlott földjeit visszavette. 388
