Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Baranyai Kálmán: Csorvás XIX. század végi társadalomrajza, a házassági anyakönyvek alapján

Érdekes jelenség, hogy a napszámosnők átházasodása nagyobb arányú ennél. Csak 44%-uk maradt saját foglalkozási körén belül, s 11% tudott szakítani a paraszti életformával. Az önálló foglalkozással — élettel — szabadabb társválasztási lehetőség és a nehéz paraszti sorsból való erősebb kiszakadási törekvés is látszik érvényesülni. Ezt a jelenséget láthatjuk a házicselédeknél is. Náluk is 11% a nemparaszti házasság aránya, s érdeklődési körük nem annyira a napszámosok, mint inkább a mezőgazdasági cselédek felé irányult. Ez ismeretségi körükkel, foglalkoztatottságukkal függ össze. A mezőgazdasági cseléd foglalkozású férfiak házasságkötésénél nagyobb szóródást észlelünk, mint a nőknél. Ez a szóródás azonban csak a szegényparaszti, agrárproletár rétegen belül áll fenn, de a paraszti foglalkozáson kívüli élettársválasztás mindkét nemnél csupán 3—4%. Más a férfiak és a nők foglalkozási kötődése a kisbirtokos rétegnél. A férfiaknál 88%-ban érvényesül a saját foglalkozáson belül maradási tendencia, s csak 12%-os a szegényebb leánnyal való házasságkötés előfordulása. A vagyonhoz kötődő házasság hű képét nyújtja az a jelenség, hogy a kisbirtokos családtagként szereplő férfiak mindegyike kisbirtokos leányt vett el feleségül. A szülői akarat érvényesülése nem engedett kivételt. A kisbirtokos leányok közül 72% kötött kisbirtokossal, vagy kisbirtokos családtaggal házasságot; napszámossal 9%, tanítóval 9%, iparossal, MÁV alkalmazottal további 9%. Ez a réteg tehát háromfelé is orientálódott: a szegényparasztság, az ipar és a falu szellemi dolgozói felé. Sőt kisgazda lányok között találkozunk egy földbirtokos házassággal is. Kevés számuk ellenére jellemző az iparosok házasságkötése. A férfiak 62%-a iparoslányt vett el feleségül, de a többi feleség foglalkozási megoszlása igen változatos. Ez arra vall, hogy a falusi kisiparosság kialakulása több társadalmi réteg összetevődésének az eredménye. Ugyanezt támasztja alá az iparoslányok és az iparossegédek házastársainak a foglalkozási megoszlása is. Közismert jelenség volt a falusi kereskedők elzárkózottsága — legfeljebb az iparossággal keveredtek — és az sem új megállapítás, hogy a tanítóság a kisbirtokos lányok iránt érdeklődik, oda nősül be. Ez a részletes elemzés mutatja azt, hogy helyes volt az a feltevésünk, miszerint a falusi társadalom törekvésében, szándékában sokrétű, sokfelé irányuló volt, de a társadalmi, gazdasági lehetősége ebben a korban nem volt meg arra, hogy változtasson az alaptörvényen: hasonlónak hasonlóval kell házasodnia, leélni az életét; s másrészt a paraszti életformából nagyon kevésnek lehet kitörni. De e mögött az alaptörvény mögött ott izott az akarat az életforma megváltoztatása és saját életének magjavítása iránt. Foglalkozás, életkor és korkülönbség A házasfelek korösszetételének és a társadalmi rétegeaődésnek a kölcsönhatását a 6. sz. ábrán mutatjuk be. Vízszintes beosztással a férjek, függőlegesen a feleségek életkorát írtuk fel. A két életkor találkozási négyszögében a kornak megfelelő házasságok arányában alkalmazzuk a — világosból a sötét felé közelítő — jelzést, így a kockák sötétebb színe azt jelképezi, hogy az adott korösszetétel többször fordult elő, mint a világosabb kockáknak megfelelő. Mivel 30 éven felül alig van házasuló, csak 16—30 év közötti korcsoportokat ábrázolunk, külön ábrán adjuk az agrárproletár és külön a kisbirtokos és az egyéb társadalmi réteghez tartozó férjek házasságára vonatkozó adatokat. Az ábrázolás előnye az is, hogy a kormegoszlás mellett a korkülönbséget is jelzi. Nevezetesen az átlóstengelybe eső kockák az egyező korúak házasságát mutatja. Ezt szaggatott vonallal jelöltük. Ezen a vonalon alul eső kockákba az idősebb férjek és fiatalabb feleségek házasságai kerülnek, s minél messzebb van a kocka a tengelytől, annál nagyobb a korkülönbség. 226