Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Ujlaki Péter: Az 1945-ös választások Békés megyében
(41,2%, ill. 47,5%). Ehhez szükség volt a baloldal harmadik pártjára, az NPP-re is és vele sikerült a baloldalnak többségre szert tennie (51,1%). A helyi választások végső kimenetele a megyéhez viszonyítva a baloldali pártok számára nem volt sikeres, de az országos átlaghoz képest jó volt. Gyulán viszont már fokozottabban látható a női és férfi szavazatok közötti eltérés. Ugyanis a női szavazatok megoszlása a következő volt: NPP 729 szavazat (9,17%), PDP 112 (1,43%), MKP 1489 (18,74%), FKgP 4081 (51,36%) és SZDP 1534 (19,3%), összesen tehát 7945 szavazat, amivel szemben a férfiak által leadott 5788 szavazatból 626 esett az NPP-re (10,81%), 77 a PDP-ra (1,35%), 1361 az MKP-ra (23,51%), 2514 a FKgP-ra (43,43%) és 1210 az SZDP-re (20,9%). A bemutatott két táblázatból leolvasható, hogy a FKgP éppen női szavazóinak köszönheti az elért eredményt, lévén a női szavazatoknak több mint a felét szerezte meg, míg férfi szavazóinak száma aránylag jelentősen kevesebb. Ugyanakkor az MKP-nál pontosan fordított a helyzet, mert majdnem 5%-kal magasabb férfi szavazóinak száma a női szavazóiénál. Ugyanezt tapasztalhatjuk a másik két baloldali pártnál, az SZDP-nél és az NPP-nél is, csak kisebb mértékben. A baloldali pártokat tehát a női szavazatoknak a FKgP irányába történt eltolódása fosztotta meg a jobb eredménytől. A megyei városok után most térjünk át a megye járásainak tárgyalására. Érdekes lesz megfigyelni, hogy milyen eltérések vannak az egyes járások között, sőt egy-egy járáson belül is. A szarvasi járáshoz öt közigazgatási egység tartozott, mégpedig a járás székhelye Szarvas, valamint Békésszentandrás, Csabacsüd, Kondoros és Öcsöd (később Szolnok megyéhez csatolták). A járás 49 825 lakójának mintegy 60%-át, 30 019 személyt vettek fel a választási listára. A választásra jogosultak 96,28%-a, pontosan 28 900 választó adta le szavazatát, amelyek közül 187-et érvénytelenítettek. Az érvényes szavazatok 11,6%-át az NPP (3319), 0,9%-át a PDP (269), 20,9%-át az MKP (5993), 45,8%-át a FKgP (13 212) és 20,8%-át az SZDP (5920) szerezte meg.26 (Az MKP által készített statisztika a szarvasi járásban a következő eltéréseket mutatja: NPP 3317 szavazat, MKP 5763, FKgP 13 102, SZDP 5950 27.) A FKgP tehát jelentős arányban megelőzte a baloldali pártokat, de — a megye többi járásához hasonlóan — abszolút fölényt nem tudta biztosítani, ugyanis az MKP, SZDP és a Parasztpárt együttesen 53,3%-ot kapott. Ugyanakkor a járáson belül — mint arra már fentebb utaltunk — komoly különbségek voltak. Ezt mutatja, hogy amíg a FKgP Békésszentandrásban a szavazatoknak megkapta az 53.8%-át, addig Csabacsüdön csak a 31,5%-át, öcsödön 38,8%-át. Az utóbbi két helyen az átlaghoz viszonyítva főként az NPP mutatott erőt 19,6%-os és 18,8%-os teljesítménnyel, de ez mondható az MKP-ra is (25,4% és 23,8%). Az SZDP részesedése Kondoroson volt jelentékeny 28,3%-kal, viszont Békésszentandráson csak 14%-ot ért el.28 Ezek az eredmények is igazolni látszanak, hogy a választásokat megelőző tüntetések során miért sikerült éppen Békésszentandráson és Szarvason (a FKgP 48,3%-ot kapott) a reakciónak megfordítani a közhangulatot a demokrácia ellen. A szavazatok nemek közötti megoszlását figyelembe véve itt is — mint mindenütt a megyében, de országosan is — a női szavazatoknál a FKgP fölényét figyelhetjük meg: 15 701 nő szavazott, közülük 1702 a NPP-ra (10,84%), 140 a PDP-ra (0,9%), 3176 az MKP-ra (20,22%), 7557 a FKgP-ra (48,13%) és 3127 a SZDP-ra (19,91%). Ezzel szemben a 13 012 férfi szavazatból 1617 (12,42%) esett az NPP-ra, 129 (1,25%) a PDP-ra, 2818 (21,65%) az MKP-ra 5655 (43,45%) a FKgP-ra és 2793 (21,23%) a SZDP-ra. A járásban tehát az átlagokhoz viszonyítva a FKgP közel egyenlő mértékben szerezte a női szavazatokat a bárom baloldali párt rovására, amelyeket azok hasonlóképpen szereztek vissza a férfi szavazóknál. A békési járás a megye központjában helyezkedik el. Közigazgatásilag négy község tartozott hozzá, a járási székhely Békés és rajta kívül Köröstarcsa, Mezőberény és Mezőmegyer. A járás 50 745 főnyi lakosságából 30 966 személynek volt szavazati joga, de a szavazásra jogosultak 5,9%-a nem élt vele. Az ezek után leadott 29 137 szavazatból 238-at érvénytelenítettek. A többi szavazat a következő300