Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Kelemen János: Gondolatok Gyoma-Endrőd távlati fejlesztéséről

I. TERMELŐ ÁGAZATOK Iparfejlesztés Mindkét település rendelkezik az ipar továbbfejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges bázis-üzemekkel. Túlsúlyban az iparon belül a szövetkezeti ipar van, emellett a tanácsi ipar és minisztériumi ipar is képviselteti magát. A szövetkezeti ipart a Gyomai Háziipari Szövetkezet, Építőipari KTSZ, az Endrődi Cipész és Szabó Ktsz jelentik, 1965. évben mintegy 2000 fő dolgozóval. A fejlesztés során 1970. évben várhatóan 2500 főt fognak a szövetkezeti iparban foglalkoztatni. A foglalkoztatottaknak mintegy 40%-a bedolgozó, emiatt a termelés és bérszínvonal alacsony. A tanácsi ipart a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat gázkazángyártó részlege és a kenyérgyár képviseli, mintegy 150 fő foglalkoztatottal. A gázkazángyártó részleg a harmadik ötéves tervben létesült. A minisztériumi ipart a Kner Nyomda és a Gyomai Téglagyár alkotja 240 fő foglalkoztatottal. A harmadik ötéves tervben mintegy 20%-os növekedést érnek el előreláthatóan. 15 éves távlatban várhatóan még mintegy 2000 fő fog az iparba áramlani, a negyedik ötéves tervben mintegy 750 fővel nő várhatóan az iparban foglalkoztatottak száma. A meglevő üzemek fejlesztésének szükséges feltételei adottak, a saját fejlesztési alap és vállalati önállóság kedvező lehetőségeket biztosít mind a szövetkezeti, mind az állami ipar fejlesztéséhez. Jelentős igény van az építőipar, nyomdaipar, textilipar és földgáz-kazángyártás nagyobbmérvű fejlesztésére. A Gyomai Téglagyár továbbfejlesztése a földgáztüzelés bevezetésével együttesen várható, mely jelentős előrehaladást jelent az égetés korszerűsítésében. A munkaképes-korúakból sok eltartott van, főleg nők és iskolát végzett fiatalok, akik megfelelő munkalehetőség híján nem dolgoznak, így az ipar fejlesztéséhez munkaerőtartalékkal rendelkezik a két település. A foglalkoztatottság növelése továbbra is szükséges. A lakosság szolgáltatási igényének kielégítése csak egyes iparágakban van biztosítva. A kielégítetlen igények miatt a háztartási kisgépek, elektromos cikkek, hűtőgépek javítása, vízvezetékszerelés megoldásra vár. Szükséges a negyedik ötéves tervben GELKA szerviz telepítése ezek megoldására, továbbá a gépkocsik és motorkerékpárok egyre növekvő javítási igénye miatt autószerviz telepítése kívánatos. Korszerűsíteni kell a férfi- és női fodrászat részlegeit is nagymérvű avultságuk miatt, továbbá a kisipari engedélyek kiadásával és munkaviszonyban álló személyek részére iparigazolvány kiadásával szükséges ellensúlyozni a szövetkezeti ipar visszahúzódását a szolgáltatások területén. A mezőgazdaság fejlesztése A mezőgazdaságot a Körösvidéki és Nagykúnsági Állami Gazdaságon kívül a Béke, Lenin, Üj Barázda, Szabad Föld, Győzelem, Dózsa, Üj Élet és Alkotmány termelőszövetkezetek nagyüzemei képviselik. A mezőgazdasági üzemek már kialakultak, majorközpontokkal rendelkeznek, melyek távlatban is megfelelnek a majortelepítési irányelveknek. A mezőgazdaságban 1967. évben mintegy 5900 főt foglalkoztattak, távlati munkaerőszükséglet mintegy 3700 fő. 1968. évben a termelőszövetkezetekben mintegy 3600 tagot számláltak. Külterületen élők száma 1967. évben 5800 fő volt. 1960-1967ig a külterületen 664 tanya szűnt meg. A termelőszövetkezetekben a nyugdíjkorhatárt 1970-ig a tagságnak mintegy 20%-a éri el, így a létszám a nyugdíjba menőkkel csökken. A szakember ellátottság kedvezőbb, mint a járás többi nagyközségeiben. A megye nagyközségeinek többsége távlatban is a mezőgazdasági nagyüzemi termelés bázisa lesz, ezért szükséges, hogy elsősorban a mezőgazdasági termelés valamennyi feltételét biztosítsa, jelenleg is és távlatban is a településpár. A meg289