Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Kelemen János: Gondolatok Gyoma-Endrőd távlati fejlesztéséről

Településfejlesztés A településpár regionális szerepköre részleges középfokú központ, ehhez a település-kategóriához tartozó ellátási szinteket kell biztosítani a nem termelő ágazatokban a lakosság ellátásának megfelelő színvonalú kielégítése végett. A mezőgazdaság, mint fő foglalkoztatási ág mellett, az ipar másodlagos szerepet tölt be a járásban. A foglalkoztatott munkaerő ágazati megoszlása: a mező1 gazdaságban 61%, az iparban 24%, egyéb nem termelő ágazatokban dolgozók 15%. Gyoma — Endrőd községek, munkaerő-felhasználási szerkezete; 1965-ben 46% mezőgazdaság, 27% ipar, 27% egyéb ágazatok, 1670-ben 41,2% mezőgazdaság, 31,4% ipar, 27,4% egyéb ágazatok. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1970. évben a megyei 47,5% alatt van, ezt figyelembe véve a megyei átlagnál magasabb az iparban foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdaságból az iparba áramlik át a munkaerő, ez a folyamat a településfejlesztésben még sokáig jellemző lesz, tekintettel a járásban és településeken levő nagyszámú mezőgazdasági aktív keresőre. A nagyobb településektől viszonylag távolabb esik a két település, így 45 perces ingázási időnél hosszabb idő szükséges ezek megközelítésére, emiatt célszerű a jelentős, meglevő munkaerőtartalékot helyben foglalkoztatni. A tartósan felszabaduló munkaerő elég nagy tömegű ahhoz, hogy több középnagyságú üzem munkaerőigényét kielégítse, jelenleg és távlatban is. Az igazgatási területe Gyomának 22 600 hektár, Endrődnek 11 650 hektár, Együttesen: 34 250 hektár. Endrődhöz három külterületi lakott hely tartozik, mely előreláthatóan távlatban is megmarad. A két község együttes lakosságszáma : 1949. évben 21477 fő, 1960. évben 20 652 fő, 1966. évben 18 894 fő. A belterületi lakosságszám 1967. évben mintegy 13 000 fő, 15 év múlva a belterületi lakosságszám növekedés 3100 főre tehető, így 16100 főre adódik együttesen a távlati belterületi lakosságszám. Az átlagos családnagyságot 2,8 fővel számolva, mintegy 1100 lakásfejlesztési igény jelentkezik a betelepülőkből. Ehhez biz-tosítani kell a kapcsolódó beruházásokat is a lakosság teljes ellátása érdekében. A két település általános rendezési tervét a községek vezető testületei együttesen dolgoztatták ki. A települések egymáshoz közeli fekvése, a közös foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, valamint a fejlett közművesítési igény gazdaságos megoldása miatt a terv a két település közötti terület beépítését javasolja, ezzel lényegében szervesen kapcsolódik egymáshoz a két település. Gyakorlatilag a két település már most, egységként kezelhető. 287