Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 2. szám - VITA - Köteles Lajos Sándor: Hozzászólás Dr. Borus József tanulmányához
osztályok ellentámadási kísérleteit, azonban a sikeres előrenyomuláshoz ők sem rendelkeztek elegendő erővel. Ezért október 7-e és 10-e között viszonylagos nyugalom alakult ki e térségben. A támadó hadműveletek indításához a szembenálló csapatok csak lényeges erősítésekkel vállalkozhattak, a számbavehető erők azonban Karcag—Debrecen—Hajdúszoboszló körzetében mérkőztek meg/ 1 A szovjet főparancsnokság — mivel új erőket nem tudott ütközetbe vetni — Plijev tábornok lovas-gépesített hadtestét irányította vissza Karcagtól a nagyváradi német csoportosítás sz étverésére és s rerpjfh pánnéing-rmpm-t kettévágására. 5 A németek az -1. és a 13. nemet páncéloshadosztályokat vonták össze az említett körzetben, de nem rendelkeztek elegendő erővel kezdeti sikereik kihasználására, 6 nem sikerült megsemmisíteniük a sorozatos harcokban jelentékenyen meggyengült lovas-gépesített csoportot, melyet egy ideig utánpótlási vonalaitól is elvágtak. Plijev hátbatámadta a Nagyváradot védő német csapatokat és október 12-én sikerült elfoglalnia a várost. A Kornádi környékén harcoló német csapatok helyzete Nagyvárad eleste után kilátástalanná vált. A 33. szovjet hadtest és Plijev gyorscsoportja Csökmő—Körösszakái felől bekerítették, és megsemmisítéssel fenyegették az ittrekedt németeket A Nagyvárad és Debrecen között folyó harcokat felhasználva — melyek még egy héten keresztül szinte áttekinthetetlenné tették a kialakult helyzetet és számos helyi jelentőségű ütközetre kényszerítették a Vörös Hadsereg egységeit — október 13-án a németek kitörtek a szovjet csapatok gyűrűjéből, és csatlakoztak a Debrecent védő német erőkhöz. Bár a Vörös Hadsereg a Debrecen alatti páncélos csatában szétzúzta a németek főerőit és elvágta az Észak-Erdélyben harcoló német—magyar csapatokat, a támadás elé kitűzött fő célt — bekerítésüket és megsemmisítésüket — nem sikerült megvalósítani. A makacsul védekező német egységek kavicsszemként ékelődtek a szovjet hadigépezet fogaskerekei közé, lefékezték támadásaik ütemét és végső soron lehetővé tették a németeknek, hogy nagy véráldozatok árán kivonják a bekerítésből ott harcoló hadseregüket és az 1. magyar hadsereg jelentős részét. Politikailag azonban rendkívüli jelentősége volt az összefüggő magyar területtek felszabadításának, hiszen ez Szálasi Magyarországával szemben antifasiszta, demokratikus Magyarország megteremtésére adott lehetőséget. KÖTELES LAJOS SÁNDOR JEGYZETEK 1. Különösen értékesek voltak Kádár Sándor és Papp János elvtársak információi. 2. A TIT Hadtudományi és Történelmi Választmánya 1969-ben kiadott „A Tiszántúl felszabadítása" című előadási segédanyagban Olvedi Igrác azonos eímű cikke. 27. 1. 3. A Breith páncélos-csoportot a III. német páncélos-hadtest 23. páncéloshadosztálya és az alája rendelt VII. magyar hadtest alkotta. Lásd: uo. Borús József: Páncélos kötelékek a Tiszántúlon, 1944. októberében c. cikke 35. 1. 4. Uo. 38. 1. 5. ölvedi Ignác i. m. 27. 1. 6. Borús József i. m. 39. 1. 28-5
