Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - LÁTOGATÓBAN - Filadelfi Mihály: Látogatóban Csoór Istvánnál

Írásai ma is e két fórumban látnak leginkább napvilágot, s a Körös menti emberek kedvelt olvasmányai. Egy színfolt ő Délkelet-Magyarország irodalmában, a körösi emberek minden típusa helyet kap írásaiban. Mély humanizmusa, amelylyel indult, egyre konkrétabb és sokszínűbb tartalommal töltődik föl és formálódik szemünk láttára. „A pléhre ültetett halál", amely újraindulásának is egyik fontos dokumentuma, már messze túlmutat az „öt perc" szemléletmódján humanizmusa tartalmának konkrétságával. A munkásszolidaritás, az emberség erősebb a halálnál is, hirdeti a novella, s ezzel az író fejlődésének, világlátása alakulásának irányáról is érzékletesen árulkodik. A hangok messzire szállnak című elbeszélése irásművészetének egyik legcsiszoltabb ékköve. A vak ember belső látásán keresztül történő természetábrázolás megejtő produktuma ez az írás, az író harmónia-teremtő készségének és képességének egyik szép bizonyítéka, amely arra döbbenti rá a látó olvasót, hogy a változó világgal együtt változó táj olyan szépségeket rejt, amelyek mellett a rohanó ember lélektelenül elmegy, s így igazi szépségektől fosztja meg magát. Az ember lelkivilágának ábrázolása jelen van minden novellájában, a belső ábrázolás nála soha sem szakad el a külső, vizuális valóságtól, s művészetének egyik legsajátosabb vonása éppen a külső és belső világ — az ember és a környezet, a lelkiállapot és a cselekvés — egységének teremteni-tudása. A természet, a környezet írásaiban nem díszlett csupán, minden tárgy él, amely hőseinek közelébe kerül. A részeg ember előtt „felröppen az árnyék madara, és a lámpa fénye hegyes sisakú tócsát villant..." 280