Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye

megvan, de természetesen összefüggés nélkül, ami erősen zavar. Az utóbbit Kastéy-zug utcának kellene nevezni. Nem csoda tehát a Kastély helye körüli zűrzavar, de a Petz féle térképek tömbje az Árpád-kori (és a régibb szláv) vár helyét látszik kijelölni. 71. 1845. 1. 53. j. 72. 1822. 1. 51. j. 73. I. m. 283. 1. 74. Feljegyzéseim szerint a kikötésre, faúsztatás rakodó helyére, meghatározott hely volt a Körösön kijelölve. L. Békési Múzeum. TK. 56—32.2. térképen „Farakhely" a Szécsény Zug D. belső részén, tehát Békésen alul. (Tábori Gy. Békési Élet, 1967. 3. sz. 44. 1.) 75. A legújabb térképeken ez a maga idején ..kettős" Körös (Chrysius Albus junctus Nigro) a Paulovics (?) 1772. utáni térképen (Békés megyei Levéltár T. 29.), Kis-Körös néven szerepel az 1 : 25,000-es térképen, szemben a nép által ma is használt Nagy-Körözs névvel (amit a térkép is így nevez). Régebbi térképeken a Kis-Körös még Békés előtt a FeketeKörösbe folyt. (L. 2. kép.) 76. Petik, i. m. 12. 1. 77. Péceli szerint „ovális". I. m. 3. és 41. 1. 78. Uo. 8. 79. Eperjessy Kálmán, Békés megye az első katonai felvétel (1782—1785) országleírásában. Körös Népe IV. (1963) 21. 1. Térkép (Col. XXII. Sect. 26.) 20. 1. után. 80. Békés környéke a II. katonai térképen (1863—64). (Section No. 56. Colonne No. XII.). Péceli i. m. 8. kép. 81. Nem akarok itt a részletekbe belemenni. Ezért csak Kristó Gyula, Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez c. tanulmányának egy részét említem: „A Vataféle lázadás" (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historíca, Tomus 18 [1965]. 36—48. 1.) Az ott hivatkozott irodalom készülő adattáramban teljes részletességgel helyet kap. 82. L. Haan Lajos: i. m. I. kt. 22. és Karácsonyi János: i. m. I. kt. 54.., 203. 1. 83.

1, m. I. kt. 255. 1. Itt mondja el, hogy a békési őrség száma 238-at tett ki. 84. Itt a Harr. N. 1. oklevelére hivatkozik. 85.1. m. II. kt. 34. 1. — Ebből valóban nem állapítható meg, hogy a Kastély zugról, vagy a ma csak Zug-nak nevezett Szánthó Albert utca környékéről van-e szó. Alig hinném, mert ez az összefolyástól éppen ellenkező irányban, a főtér felé esik. De miért nem „Vár zug" a neve? 86. Durkó Antal, i. m. 37. Hivatkozás: Karácsonyi i. m. II. kt. 34. 1. 87. I. m. 13—14. 1. 88. Erre a számra Karácsonyi — mindig a Maróthyakkal vagy a megyével kapcsolatban — többször is hivatkozik. L. I. kt. 53., 54., 203., 204. 1. 89. I. m. I. kt. 54. és 203. 1. 90. I. m. 30—31. 1. 91. I. m. I. kt. 22. 1. 92. Az aradi káptalan idéző levele erről a garázdálkodásról a Mátyás-féle hivatkozott oklevélnél bővebb felvilágosítással szolgál. Haan Lajos 1. m. II. kt. 60—64. 1. 93. Békés vármegye történeti emlékei. 94. Karácsonyi L m. I. kt. 258. 1. L. 20. j. Karácsonyi (uo.) a teljes pusztulást 1546. április 20-a körüli időre teszi, Baranyai Decsi János magyar históriája (Mon. Hung. Hist. II. oszt. XVII. kt. 252., ill. helyesen 253. 1.) alapján. A teljesség kedvéért hivatkozom itt a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Kollégiumának Könyvtárában őrzött (R. 2986) „Békés város története'' c. kéziratos munkára, már csak azért is, mert talán szaporítja a Békésre vonatkozó eddig össze nem gyűjtött mondák számát.. Ezek összegyűjtését — éppen a várral kapcsolatban — nem tartanám feleslegesnek. Nemcsak a régészeknek, hanem a folklóristáknak is szeretnék indítékot adni ezzel a közléssel. A krónika történeti forrásértékét hibás kronológiája egyébként erősen csökkenti, mert mint írja: „1651-ben Szegedi Kis István második prédikátor. Ekkor pusztult el a török kastély is." Talán felesleges az ismeretlen szerző tévedését külön hangsúlyozni. A munka az 1874-ig terjedő időt öleli fel — úgy ahogy. Tehát ez idő tájon fejezhette be a szerzője. Másolata a Gyulai Erkel Ferenc Múzeumban van. (Banner József szíves közlése.) 27