Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Szilárd Ádám: Az ismeretterjesztés két évadjának bucsai mérlege

viszont a cél „szentesíti az eszközt", ami ha az adott esetben az egyén művelődését szolgálja, nem lehet rossz. (Gondoljunk a kötelező ált. iskolára?!) Földművesszövetkezet: A szervezést illetően a módszer hasonló, kár, hogy kevés munkaerőt foglalkoztat, s így a látogatottság a maximális erőbedobás mellett is állandóan csak húsz fő alatt marad. Ennek érdekében született olyan javaslat, hogy tagjai sorából is hívjon meg egy-egy előadásra az Fmsz, hiszen azok szép számmal vannak, ez azonban átütő eredményt nem hozott ezideig. Pl. 50 kiküldött meghívóra — növényvédőszer témakörben — 3 kertész jelent meg. Hogy miért pont azok, ezt úgy gondolom nem kell alátámasztani. Szülői munkaközösség: Ezek az előadások az óvodai SZMK-ra értendők, s a legjobban szervezettek, azon egyszerű okból kifolyólag, ha az óvónéni küld egy kis cédulát a kis csemetével, melyben a kedves szülőt esti előadásra invitálja — akkor, az gondolkodás nélkül elmegy, mert ebben a korban még ilyen vonatkozásban is „törődnek" a szülők a gyermekkel, ami kb. az alsótagozat utolsó osztályának határáig tart, s 7. osztályban már ellaposodik, s 8.-ban teljes közönybe fullad. Sok szó esett a szervezés módszereiről, bevezetőmben említettem a formulákat. Mindezt úgy kell érteni, hogy még ezek mellé jönnek a szerveknél felsoroltak, tehát szervezési ráhatásban mindenképp komplett az adott körülmények között a munka. Mielőtt még rátérnénk a következő évad — előzőn alapuló, de ezt is figyelembe vevő — elemzésére, okvetlen el kell mondani még azt, hogy mind az előadók, mind a lekötő szervek, de még a hallgatók is, minden téren nevelhetők. Egyszóval, ahol a módszerek, stílusok, követelmények (kölcsönösen) fokozatosan halmozódnak egymásra az évek egymásutánjában, annak szellemében alakul itt is ki a norma. Például: ha egy szervnél 6 előadást kötünk le egy évadban, s. a következőben már belemegyünk az 5 előadásba, akkor ezt okvetlen a 4 fogja követni, legtöbb helyen nem is a pénz miatt, sőt talán egyáltalán nem azért, hanem a munka könnyebbsége miatt. Ezért kell egy jó közepes normát kialakítani, s abból nem engedni, hiszen ettől sokminden függ. Többek között az is, hogy az előadói gárda is hozzászokik ahhoz, hogy az „én fejadagom" 3—4 előadás évadonként, ennyit csináltam eddig is, ennyis most is vállalok, hogy ne maradjak „én sem le a többitől", sem erkölcsi, sem pedig anyagi téren. Tovább folytatva ezt a gondolatot: nem lenne értelmetlenség itt is bevezetni a törzsgárda-tagságot, s a már máshol meghonosodott formák alapján, járási, megyei szinten is gyakrabban észrevenni ezeket a fáklyavivoket — hacsak egy oklevél, jelvény, plakett erejéig is. Az erkölcsi megbecsülés itt nagyon sokat lendítene. Áttérve az 1968—1969-es évad elemzésére már elöljárójában megkívánom jegyezni — mint erre már korábban utaltam —, hogy itt nem kívánok szervenkénti elemzést adni, mert az összkép lényegesen nem változott. Ami benne új, azt viszont szükséges elmondani. Továbbra is megmaradtunk a vegyes tematikájú előadások, sorozatok mellett, mivel semmi biztosítéka sincs annak, hogy sikerült egyegy szervnél fix összetételű hallgatóságot kialakítani. Ezen belül azonban okvetlen magyarázatot kívánnak az alábbiak: 1. Minden szervnél lekötöttük az „50 évvel ezelőtt történt" c. témakört a NOSZF jubileuma kapcsán, de az előadásokat nem egy előadó tartotta meg, hanem a várható hallgatóság összetétele alapján más és más. Ezt azért tartottuk így szükségesnek, hogy ne egy „típus szöveg" kerüljön terítékre, minél sokoldalúbban lássák, hallják az emberek e történelmi sorsforduló sohasem halványuló fényének jelentőségét. 2. „A munkdíjazás és jövedelemelosztás jó módszerei a tsz-ben" c. témakört több szervnél is „futtattuk", s nem véletlenül. Ebben az évben történt meg a tsz átállása a premizált gazdálkodásra, s ez a téma szinte az egész község mezőgazdaságból élő köztudatának érdeklődési homlokterébe került. 3. Ebben az évadban „loptuk be" elsőként azokat a hagyománytól eltérő témákat, melyeket a Filmvita, a Könyvismertetés szűkített címszavak alatt a táblázat részletesebben tartalmaz. Ezekkel határozott célunk volt. Nevezetesen az, hogy közel 2 milliós költséggel megépült új filmszínházunk és 70 ezer forintos 262