Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Dr. Banner János: Dr. Banner Benedek emlékének

san nem sokat törődtek. A múzeumi előadások sem a múzeum valódi célját szolgálták, bár kulturális jelentőségüket igazságtalanság volna tagadni. A gyulai, még mostohább viszonyok mellett könnyű lett volna a részbeni elhibázottsága ellenére is jó épülettel, vezető szerepet vinni a múzeumügy terén a megyében. Banner Benedek hozza nyilvánosságra azt a tervet, mely szerint „A miniszter a megye múzeumává akarja tenni a csabai múzeumot". (Békésmegyei Közlöny, 1924. II. 24.) Neki jut eszébe, hogy a gyulai megyei múzeumért annyit áldozó Göndöcs Benedekről, születésének 100. évfordulóján hosszabb cikkben emlékezzék meg. (Békésmegyei Közlöny, 1924. VII. 24.), nyilvánvalóan azért, hogy a tettek emberére emlékezve a múzeumügy megyeszerte kátyúba jutott szekerének járható útra terelését sürgesse. Eredmény nélkül. Pedig a csabai föld is sürget. 1926-ban három cikk is előkerült leletekről számol be. Az egyiket: „Honfoglaláskori lelet Békéscsabán" (Békésmegyei Közlöny, 1926. IV. 24.) biztosan ő írta, a másik kettő: „Népvándorláskori sírt találtak" (Békésmegyei Közlöny, 1926. VIII. 13.) és „Régi sír leletekkel való bánásmód" (Békésmegyei Közlöny, 1926. VIII. 24.) csak mint eredeti tudósítás jelent meg. Az utóbbi megírására a Bella Lajossal együtt történt kiszállás adott kihasználni megkísérelt alkalmat. (Békésmegyei Közlöny, 1927-b. V. 14.), de a pár nap múlva tartott múzeumi bizottsági ülésről szóló beszámolóban (Békésmegyei Közlöny, 1927. V. 19.) nyoma sincs annak, hogy kapcsolata volna a múzeummal. Pedig már 1923 óta ott dolgozott, s később — mint választott bizottsági tag — jelentős szerepet is játszott. 1929. III. 12-én már a bizottsági ülésen sürgeti, hogy a könyvtár költségvetésének egy részét a múzeumi munkában nélkülözhetetlen szakkönyvek beszerzésére fordítsák. (Békésmegyei Közlöny, 1929. III. 14.). Nyílván tagja tehát a bizottságnak és bár már négy éve belekapcsolódott az egyetem ásató munkájába, a május első felében megkezdett ásatások mégis Haán Albert „szakavatott" irányítása mellett indultak meg (Békésmegyei Közlöny, 1929. IV. 28., V. 18.). És ez megismétlődött a mezőmegyeri út építésénél is (Békésmegyei Közlöny, 1930. IV. 27.). 1931-ben azonban nemcsak ásat, hanem eredményeit publikálja is. így jelent meg „A Békéscsaba-fényesi sírmező" c. közlése (Dolgozatok . .. Szeged, 1932. 122—144. és a Békéscsabai Múzeumbizottság Kiadványai, 1933. 29. 1. 2. t.), amely nagyobb szabású egyetemi ásatásnak s bizonyos vonatkozásaiban az alföldi szkíta kutatásnak is egyik pillére lett. I > ! De 1932 más szempontból is fordulatot jelent a múzeum életében. Ebben az évben együtt vállalkoztunk arra, hogy rendet teremtünk a viharvert múzeumban. Tervünknek — nem kerülvén pénzbe — sikerült megnyerni a múzeumi bizottság elnökét, Korniss Géza kultúrtanácsost, s ami még ennél is fontosabb volt, Linder Lászlót, a jaminai ev. papot, aki kevéssel azelőtt rendezett csabai szlovák népművészeti kiállítást saját gyűjteményéből és a vezetése alatt álló ev. leányegyesület e célra rendezett gyűjtésének gazdag anyagából a múzeumban. Linder valóban tudatosan dolgozott és örömmel fogadta azt a javaslatunkat, hogy — a természetrajzi- és képtár anyagát nem érintve — rendezzünk állandó régészeti és csabai néprajzi kiállítást a múzeum és a leányegyesület egyesített anyagából, az általunk készített tervek szerint. Mi természetesen nemcsak a tetszetős anyag bemutatására gondol239