Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)
1970 / 1. szám - Dr. Banner János: A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye
JEGYZETEK 1. Békés vármegye hajdana. I—II. Pest, 1870. 2. Békés vármegye története, I— III. Gyula, 1896. 3. Békés község történetének vázlata. Békés városképi és műemléki vizsgálata, VATl. Budapest. 1957. 1—34. 1. 4. A várról először a Bécsi Képes Krónikában van szó. Legyen elég itt a sok szövegközlés helyett Kristó Gyula; Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. kt. Békéscsaba, 1967. 17. l.-ra hivatkozni, ahol a vonatkozó rész, fordítása és facsimiléje is megvan. A korábbi közlésekről a később megjelenő adattárban szólok. Szó van — tudtommal először — ha csak egész röviden — a vár romjairól Timon Sámuel, Imago Novae Hungáriáé c. munkája 7. caputjában — Kassa, 1734. Timont úgy említi Karácsonyi (i. m. I. kt. 326. 1.) mint aki a kínos Torontál—Békés megye vitát eldöntötte. Tehát már ekkor tudta ,, . .. Békésiensis Comitatus ... ab Oppido Békés, ubi pervetusti castri rudera extant, et tarn albus, quam niger et paulo infra celer quoque Crisii omnes concurrunt, nomen trahlt." Ismerhette az 1747. VIII. 22-i megyei ülés jegyzőkönyvét. L. 785—792. tétel. Tehát az említendő Intravillanum térkép keletkezése előtt több mint fél századdal előbb tudott róla a hivatalos vármegye. ( Banner József szíves közlése.) 5. Békés megye leírása. Sajtó alá rendezte Dankó Imre. Gyula, 1961. 3. 1. 1. j. 6.1. m.I.kt. 404. 1. 3. j. „Geográphia a' vagy Tekintetes nemes Békés Vármegye tartománya földinek leírása". 1784. — Ebből idézünk egy részletet: „Békés vámegye neveztetik Békésről hol a fehér és fekete Körösök folyások ellenében (kiemelés tőlem — B. J.) a' városon alól (itt Is — B. J.) a' víz parton láttatik egy hajdani föld Sántzal négy szegletre felhányatott, de már a régiségtől letöredezett és régen elpusztult föld-Vámak a helye." (Danitó, i. m. 12—13. 1.). Az első mondat világosan megmondja, hogy nem a két Körös összefolyásánál, hanem a már egyesült Körös bal partján, a város alatt volt a vár. 7. Beitrag zur Geographie des Békéscher Comitats. (Zeitschrift, 1803. IV. Ebben, a békési várról 237. 1.) Haan, i. m. 96 (számozatlan) 1. — Skolka — lehet, hogy nem ismerte Petik kéziratát, de — kiegészítette: „Die alte Festung lag an nordwestlichen Theile der Jetzigen Ortschaft, am Zusammenflüsse der beiden Körös. Der Platz, der jetzt noch das Kastel (kastély, régi vár — kiemelés tőlem — B. J.) genannt wird und nun der Gemeinde zum Grossgarten (Nagykert — B. J.) dient." — Ez, és Petik meghatározása együtt, útmutató lehetett volna a helymeghatározásnál. 8.1. m. 404. 1. 9. Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. Pest, 1839. — és Ua. Magyarország geográfiai szótára. Pest, 1851. — Mindkettőben szórói-szóra ezt írja: „Hajdani vára a város északi részén állott az egyesült Fehér és Fekete Körös vizek egy tekerületében. (Kiemelés tőlem. — B. J.) (1839 IV. kt. 13., ill. 1851. 108—109. 1.) Majd uo. későbben: „ . .. a lakosoktól mind ez ideig kastélynak neveztetik." (Kiemelés tőlem. — B. J.) 10. Békés-, Csanád-, Csongrád- és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855. — Szó szerint követi Fényes Elek fent idézett mondatát, majd — némi módosítással — így végzi: » . .. most a városnak egy része „Kastély" név alatt, — a régi vár ma is kitűnik.« (195. 1.) 11. 1, m. 443,, ill. 452. 1. 12. Intravillanum Oppidi Békés. (3. kép.) Sem évszám, sem a szerző-mérnök neve nincs egyik ismert példányon sem. A Békés megyei levéltárin (T. 19.) még későbbi időből származó meghatározás sincs, a békési múzeumban lévőn (Tk. 56. — 6. 1.) 1810, ill. 1808—1809 olvasható ceruza írással. — Péceli Béla (i.m. 25. 1.) helyesen állapítja meg, hogy 1795-nél hamarabb nem készülhetett, mert az akkor felszentelt katolikus templom már rajta van. Azt is megállapítja, hogy a stílus egyezik a Gyuláról 1807-ben készült térképpel. Ennek képét közli Scher er Ferenc, Gyula város története. 1938. 293. lapján, de szerző nélkül. Péceli, Farkas József mérnök munkájának tartja (i. m. 25. 1.). Üjabban merült fel az a gondolat, hogy a térkép „Kerekes József legszebb munkája". (Dr. Gazdag László: Régi Békés megyei térképek. Békési Élet, 1967. 1. sz. 114. 1.) Gazdag László közli is a gyulai levéltári példány képét: „Békés térképe a XIX. század elején" aláírással. XJgy gondolom, az időt a század legelejére lehet szűkíteni. 23
