Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 2. szám - Dr. Szentpétery József: Az orthopaed megelőzés biológiai jelentősége a Békés megyei szűrővizsgálatok alapján

vén alakul ki. E megállapítások a biológiai szemlélet alapjait is jelentik. A csont belső szerkezete a csont külső alakjával mindig harmóniában van. A csont szerkezete a nyomási viszonyoknak megfelelően alakul ki. A XX. század elején a fenti elméletek racionális magvának felhasználásával a biológiai szemlélet tért hódít és a mechanicus — dynamicus — functionális szemlélet biomechanikai szempontok figyelembevételével keresi a mozgásszervi elváltozások kórokát. Törő szerint a biológia az egész embert veszi tekintetbe fejlődésében, adott környezetében és körülményeiben. Pap szerint az orthcpaedia alkalmazott biológia legyen, mert az ók és okozat e szemléletben válhat érthetővé. A mozgásszervek biológiai törvényeinek ismerete tehát az az alap, melynek szemléletében nemcsak egyes kórok tisztázása válik lehetővé, hanem a kezelés megválasztása és maga a helyes kezelés után bekövetkező változás (gyógyulás) is magyarázható. A mozgásszervek biológiai törvényei, mivel a mozgásszervek biológiai jelenségéről van szó, csak a mozgásszervekben észlelhetők. A biológiai folyamatokban együttesen hatnak ugyan, de egyik vagy másik törvény szemléltetőbben hathat. Egyik alapvető törvény Jansen megállapítása ,,A szervezet érzékenysége — a külső behatással szemben — a növekedés intensitásával arányos". A növekedés intensitásaként vegyük az évenkénti hossznövekedést. Az ember éretté érése, mozgásszervi szempontból eléggé elhúzódó. A hossznövekedés 18—20 éves korban fejeződik be általában. Grafikonon a növekedés a születéstől az éretté fejlődés koráig nem ábrázolható egyenes vonalban, ha az x tengely az életkort, az y tengely a hossznövekedést jelzi. A görbe az állandó csökkenése mellett emelkedést jelez bizonyos korokban. A növekedésnek szakaszai (fázisai) vannak, melyek a következők. Kisgyermekkori fázis 1—5 évig, első formaváltás 5—8 évig, előpubertas fázisa 8—10,5 évig, pubertás fázisa 10,5—18—20 évig. Zeller telítési és felhasználódási fázisokat különböztet meg, melyek a fent említett felosztásban a következőkben sorolhatók. Első telítési szakasz 0—5 évig, első formaváltás 5 évtől 8 évig, mely az első felhasználódási fázis, második telítési szakasz 8—10,5 évig, második felhasználódási fázis 10,5 évtől 18—20 évig, mely a pubertás korába esik. A telítési fázisban a szervezet mintegy erőt gyűjt a felhasználódási fázishoz, melyben a formaváltás történik. A formaváltásban a fej, test, végtagok egymáshoz való aránya megváltozik. A formaváltások idejében az évenkénti hossznövekedés görbéje emelkedést mutat, vagyis a növekedés intensitása nagyobb. A telítési és felhasználódási fázis nem hirtelenül csap át egymásba, hanem az átmenet fokozatos. A Jansen törvényének egyik fogalmát, vagyis a növekedés intensitását így tisztáztuk, rámutatva az intensitás változására és kor összefüggésére is. A törvény második tisztázandó fogalma a szervezet érzékenysége. A szervezet érzékenysége a korral fordítottan arányos. Minél idősebb a szervezet a külső behatással szemben annál kevésbé tud mozgásszervi szempontból válaszolni. A szervezet érzékenysége így a külső behatással szembeni válaszoló készsége a fiatal korban a legnagyobb. Valamely kóros behatásra tehát annál súlyosabb elváltozás képződik, minél fiatalabb a szervezet. A növekedés nagysága (intensitása) mint említettük, változó. A szervezet érzékenysége is változó, tehát a növekedési szakaszok226